Nem hiszem, hogy van még egy szőlőfajta, amely annyira rövid időn belül ért a csúcsra és lett egyszerre francia és világfajta, a vörösborok között mindig kiemelt helyen jegyezve, hiszen (majdnem) minden borász vágya egy igazán karakteres, jó cabernet sauvignon. És ezzel fogyasztóként is egyet tudunk érteni.
A pénteki hófúvásban indultam el, gyakorlatilag csak pár utcával arrébb, de kenszei kolléga lakása így is végtelen távolságnak tűnt, megküzdöttem a széllel, a frontális támadásban lévő havazással, majd a bejárati ajtóban a földre pattintottam a hátizsákomat. A borospalack és a járólap találkozását ezúttal az üveg nyerte meg, szerencsénkre. A megbeszélés apropóján tartott alkalmi borozás fővendége ugyanis dugós lett, így a hozott palackot bontottuk meg.