Ez a pinot noir nem éppen a burgundiai őshazából érkezett, Badacsony szülötte. Érdekes, ha felidézem az eddigi badacsonyi pinot-kat, bizony tetszett egytől-egyig, nagyon is. Úgy tűnik, jól érzi ott magát a fajta, és ezt ez a bor is csak alátámasztja. A Villa Tolnay 2008-as Pinot Noir-ja tipikus, a fajtára jellemző világos rubin árnyalatokkal nyit a pohárban, nem túl halvány, nem téglapiros, de nem is fordul át igazán sötét tónusba, megnyerő. Az illata nagyon intenzív, erőteljesen ibolyás, picit levendulás, olyan érzésem támad, mintha mellettem teregetnék a frissen mosott ruhákat. Már itt is érződik a nagyon profi hordóhasználat, pont annyi és annyira intenzív, hogy szépen kiegészítse a bort, elegáns. Kóstolva nagyon feszes, végig határozott elképzelése van saját magáról. Az elején a savak lendítik, nagyon szépek, aztán jön a cser is, pont jó, éppen annyira vörösboros, hogy meg tud maradni a pinot sajátos jellege, szerkezete. Azért itt még idővel mindenképpen lágyulni, simulni fog, van még ideje bőven. A fa megint tanítani való, hibátlanul beépült a bor szerkezetébe, körülöleli, végig kíséri egészen a bor utóízéig. A közepesnél mindenképpen nagyobb a teste, 13 és fél az alkohol, nem lóg, se nem kevés, se nem sok. Arányos és elegáns, és szerencsére inni is jól esik, nem kell feltétlen megpihenni két pohár után. Feljegyzek piros bogyós gyümölcsöket is, de valahogy ez a bor nem erről szól, pinot ez, egy szép és egyedi vörösbor, nagyon szép díszítőelemekkel. A szerkezet végig érezhető vibrálását meg a Badacsony számlájára írom. Közelíti a 90 pontos kategóriát, pár év palackérlelés után simán át is fogja lépni, legyen most 88 pont.

Fotók innen: http://www.vinoport.hu/?node=1965

A sauvignonunk a túloldalról, a Balaton déli részéről érkezik, egészen pontosan Balatonboglárról. Ez a borvidék is a Pannon Borrégió része volt, vagy az most is, én nem tudom biztosan, valaki világosítson fel erről kérem! (A borvidék a Balaton Borrégió része, de részt vett Pannon Borrégiós kezdeményezésekben is, lévén a Dél-Dunántúlhoz is tartozik, az egyetlen somogyi borvidékként... - a szerk.) Nem ez a Konyári Pince húzóneve, legismertebb márkaneve, de nekem évek óta biztos pontja az itthonról szívesen fogyasztott cabernet sauvignonok nem éppen népes táborának. Ezt persze saját magamnak is köszönhetem, mert a sok rossz tapasztalat miatt félve nyúlok a fajtához vagy - Horribile dictu! - fehérként fröccsben iszom. A Konyári Cabernet Sauvignon 2008 a pohárban pont annyira sötét, hogy az agyunk ráálljon a cabernet-vonalra, de nem ijeszt el átláthatatlanul fekete maggal. Kedves illatokkal köszön be, az első pillanattól visszafogottan fűszeres, előtérben inkább az étcsoki és sok-sok erdei gyümölcs. Ízében egy az egyben ugyanezt kapjuk, talán egész picit erősödik a fűszeresség, a levegőn elnyúlik, picit krémesedik a korty, dús csokoládé sok gyümölccsel. A tannin markáns, de pont innen van még azon a határon, hogy bántó legyen, éppen lecsúszik, mielőtt tapadna az ínyre. Megint 13 és fél az alkohol, szerencsére itt sem lóg sehova. Nem végtelenül rétegzett, kiemelkedően elegáns vagy nagytestű, inkább az ihatóbb, társasági végén közelíti meg a cabernet-t. Nekünk tetszett, mz és mÁkos kollégákkal simán lecsúszott egy palack, és jól is esett. Abban a kategóriában játszik, amely szerintem a legfontosabb minden fajta esetében. A kiemelkedő tételeknél könnyebben értelmezhető, de megvannak benne a fajta alapvető jegyei, és nem kell a megvásárlásához hitelt felvenni. Ennek örömére szép, kerek 84 pontot meg is érdemel!

(A borok mellé zenét szolgáltató fiatalember egyébként a Kodály Központban ad koncertet Pécsett november 18-án.)