Kérem Várjon!
Cikkek
Olasz séfek vacsorája
APCI gálavacsora Budapesten
mz&kb
2010 March 19.

A Tűzkő Birtok boraival kísért díszvacsorát adott a budapesti Hotel Zichy-ben az Olasz Szakácsszövetség (Associazione Professionale Cuochi Italiani - APCI) az évente megrendezett gálaestjén. Alessandro Arena, a szakácsszövetség magyarországi tagozatának elnöke, a szekszárdi Bella Napoli étterem séfje a hazánkban dolgozó olasz szakácsokat és a szervezet külföldi delegáltjait összefogva halmenüvel készült a mintegy 100 fős vendégsereg fogadására. Nemcsak olasz konyhaművészek dolgoztak az ötfogásos vacsorán: a tűzhely mellett több magyar fiatal tehetség is megmutatta tudását.

„Úgy működünk, mint egy követség, hiszen az olasz gasztronómiát képviseljük és népszerűsítjük a világ országaiban” – foglalta össze tömören szervezetük egyik fő feladatát Alessandro. A kötődést pedig az anyaország is komolyan veszi, a gálaestre idén is rangos séfeket delegáltak Olaszországból. Többek között a konyhaművészet mestere Bedini Antonio-t, de megjelent Stefano Terenghi, a három legjobb fiatal olasz szakácsok egyike.



Sandro, aki legutóbb Csiszár Jenővel tett utazást az olasz gasztronómiában a Paprika Tv-n, a közeljövőben új műsorral készül visszatérni a képernyőkre. Tervei szerint egy olyan főzőshow-t készítenek majd, melyben egy-egy nap 12 percben mutat be olasz ételeket a nézőknek.



Az ételeket kísérő borokat az Antinori család magyarországi pincészete, a Tűzkő Birtok biztosította. Az eseményen a borászat magyar képviselői mellett megjelent a főborász Stefano Di Blasi is, akit a vacsora előtt kérdeztünk a magyarországi munkájáról.

„Havonta látogatok el Bátaapátiba, így elég jó rálátásom van az itteni munkára”
– magyarázta Stefano Di Blasi, a borkészítést felügyelő főborász és konzultáns. „Hasonló adottságok vannak itt is, mint Olaszországban, és a borok sem maradnak el az olaszok mögött. A friss és zamatos magyar borok jó eséllyel indulnak a külföldi piacokon is. Véleményem szerint követni kell azt a vonalat, hogy a helyi adottságok felhasználásával autentikus borokat készítsünk.”

Az évi 400-450 ezres palackszámmal dolgozó pincészetben nemrég paradigmaváltást hajtottak végre. Az új menedzsment már új szellemben képzeli el a borászat működését, ami elsősorban azzal jár, hogy a sokáig elszigetelt Tűzkőt aktívabb magyarországi jelenlét és szerepvállalás fogja jellemezni. A főként Olaszországba, Svájcba, Svédországba, Romániába és Brazíliába exportáló cég nagyobb figyelmet fog szentelni a magyar piacra is.

„Korábban a nemzetközi piacra fókuszáltunk leginkább” – mondta el Erdélyi Árpád birtokigazgató, aki szerint a borvidéknek minden adottsága megvan ahhoz, hogy megfelelő szellemiséggel és hozzáállással csodálatos borok készüljenek. „Nemcsak a Tolnai borvidéken belül, de a szomszédos, régiós borvidékekkel is szorosabb együttműködést képzelünk el. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy például a szekszárdiak nemcsak tagként, de velük egynek kezelnek bennünket.”



Menü


A 2008-as Verdolino jó köszöntőnek bizonyult, könnyed és friss felvezető a halakhoz. Füstölt kardhal-roláddal nyitottuk meg az estet, amit gránátalmás kecskesajtkrém-mártással szervíroztak. A halszelet ívei nem csak látványban, de ízben is könnyed légiességet mutattak, s a gránátalmával izgalmas kombinációt hoztak össze a szánkban, amit azonban a kecskesajt rusztikus ereje simán a földbe döngölt. A jellegzetes Sauvignon Blanc 2009 így nem bontakozhatott ki mellette, a sajtot gyorsan odébb toltuk hát a tányéron, és maradtunk a hal-gyümölcs-bor hármasánál.


Raviolival folytattuk, amit céklás makréla hallal töltöttek, kakukkfüves szósszal és kandírozott koktél paradicsommal kísértek. A tészta rendes kézműves termék, a hal a kellő állapotban s mértékben domborított, nem tudtunk belekötni. Chardonnay Barrique 2008-cal tobzódtunk, az elegáns fehérbor visszafogott, a kevés hordó összekötötte és megszépítette a savait, és kellemes felhangot adott az aromáknak.

Második fogásként Tengeri süllő érkezett kaporral illatosított leveles tésztában, rizlingmártással, szardellás karfiolgaluskákkal. De a hal kihűlt, a szardellakrém hűtő hideg, s a leveles tészta sem illatolt. Kár, hogy ezen csúszott el a dolog, s bár még így is maradt élvezhető része a fogásnak, a kísérő Talentum 2006-ba merültünk bele inkább, a kékfrankos-merlot-cabernet franc házasítás rá is nőtt kissé a halra.

Desszertnek fahéjas juhtúrótorta érkezett mogyoróval, csokoládécseppekkel, és narancssodóval, díszítésként karamellizált cukor koronával. A hőmérséklete remek, a piskóta nem ázott el, a juhtúró visszafogott, a narancssodó pedig megbolondította az egészet, kerek egész. Hiába azonban a 2007-es Tramini jellegzetes illata és íze, most kilógott a sorból, míg külön szépen domborított, esélye nem volt a naranccsal és a fahéjjal szemben, csak az alkohol érzet maradt utána.