Amikor egy német barátom meghallotta, hogy a Barbeito-hoz is megyek kóstolni, kissé irigykedve azt mondta, hogy minden bizonnyal ez lesz a legjobb kóstolóm Madeirán. Nos, egyáltalán nem tévedett!
A nyitókép Ercsey Dániel fotója
A madeirai borászatok többsége, vagyis a nyolcból legalább három (a Blandy’s, a HM Borges és a D’Oliveiras) Funchal belvárosában található, de igazi turisztikai élményt csak a Brandy’s nyújt. Emellett másik három borászat van Funchaltól kb. 10-15 perc autóútra, a Henriques&Henriques, a Justino’s és a Barbeito. Utóbbi, ha Funchalból az autópályán Ponta do Sol felé indulunk, a jobb kéz felől lesz a hegyen, Camara de Lobos falucskánál. Az autópályáról letérve kacskaringós hegyi utakon kapaszkodunk a kocsival, hogy végül - ha akarunk, és miért ne akarnánk?! - még a pincészet előtt megálljunk egy kicsit Európa második legmagasabb egybefüggő sziklafalának a tetején. A Cabo Girao plexikilátójában több mint 500 méteres szakadék tátong alattunk, a távolban az óceán tajtékozva törik meg a sziklákon.
Alattunk a mélység a Cabo Girao-n (fotó: Ercsey Dániel)
Innen már csak két perc a Barbeito, ahol a külcsín úgy tűnik egyáltalán nem fontos. Az ipari csarnokban vannak az érlelőterek, a vinifikációs részleg és leválasztva a palackozótól egy minimalista kóstolóterem is, ahol érkezésemkor egy busznyi holland turista vásárol éppen, befejezve a három boros alap kóstolót. Leandro Gouveia odaint és türelmet kér, de alig térülök fordulok és már ott is áll az asztalomnál, ahová lepakoltam. Gyorsan végigvezet a borászaton, de azt gyorsan tisztázzuk, hogy láttam már pár kóracél tartályt és fahordót az életben, szóval a kóstolóterembe visszatérve egyből a lényegre tér, vagyis következnek a borok.
Fotók: Ercsey Dániel
A Barbeito 1947 óta íródó történetében 2017-ben jött el az idő, hogy száraz, nem erősített bort készítsenek. Azóta ezt majd minden évben megismétlik, akkora sikere lett a dolognak. Igaz a készlet limitált, a kóstolóra is csak azért került be egy ilyen palack, mert nyomatékosan kértem és mert éppen bontva volt egy. Gondolom ez utóbbi sokkal többet nyomott a latban…
Verdelho 2020
Közepes citrom szín. Az illata intenzív, benne tűzköves jegyek és mandarin, jázmintea és fehér virágok, egyre erősödő citromos jegyek. Kóstolva közepes test, penge savak, kerek tanninok (hazudnék, ha azt mondanám, hogy kiéreztem a magyar fát, de azért érdekességként elmondom, hogy a 4% sercial és 96% verdelho bor fele két évet pihent részben magyar, részben francia hordókban, míg a másik fele végig tartályban volt), az ízképben vibráló ásványosság, sós citrom és pici petrolosság. A sós lecsengés hosszan kitart a korty végén. 88/100 pont
Sercial 10 years old
Halvány borostyán szín. Az elegáns illatban narancshéj és keleti fűszerek, fahéj és rózsabors. Szájban közepes testet kapunk, elegáns savszerkezettel, az ízben újra fahéjjal és curryvel, narancshéjjal és sós mandulával. Vibráló, csodálatos bor, hosszú lecsengéssel. 90/100 pont
Bastardo Quatro Pipas reserva especial
Közepes borostyán szín. Az illat olyan fűszeres, amilyennek Frank Herbert Dűnéjében képzeli az ember az Arrakis levegőjét, fahéj és édesgyökér, római kömény és mentás étcsokoládé. Közepes test, pöpec savak, az ízben az illat ismétlődik, rendkívül fűszeres az egész korty, a lecsengésben kiegészülve némi grillázzsal, dióval és dohánnyal. 91/100 pont
Fotók: Ercsey Dániel
Boal colheita 2007
Közepes borostyán szín. Az illat visszafogott, benne karácsonyi keksz, menta és ánizs, némi rouge sajttal kiegészülve. A test közepesnél nagyobb, kerek savakkal. Populáris, rendkívül jól iható tétel, ahogy nyílik a korty, egyre erősödő csokoládés aromákkal. A lecsengése közepes. 87/100 pont
Sercial 50 years old
Közepesnél mélyebb borostyán szín. Az illatban vaníliás dohány, aszalt szilva, csokoládé és szegfűszeg, a háttérben fahéj. A test közepesnél nagyobb, a savak vibrálóak, az ízkép elképesztően mély és komplex, benne bors és citrom, só és öreg hordó, cédrus és narancshéj. A lecsengése végtelen, vibráló, sós és citromos egyszerre. Wow! 96/100 pont
Verdelho 1995 frasqueira
Közepes borostyán szín. Illatában kandírozott narancshéj, fehércsoki és szantálfa, malabári bors. Szájban közepesnél nagyobb test, kerek savak, közepes tanninok. Az ízképet a hordófűszerek vezetik, a háttérben sós jegyekkel és citrusokkal, a lecsengésben egyre erősödő szilvás aromákkal és pipadohánnyal. 94/100 pont
Fotók: Ercsey Dániel
Malvasia 20 years old
Óarany szín. Illatában gyanta és tömjén, aszalt szilva és dohány. Nagy test, elképesztően koncentrált a korty, szép savakkal. Az ízben az illat ismétlődik, jól iható, de az egyensúly egy picit mintha a cukor felé billenne. A lecsengése közepes. 87/100 pont
Faja dos Padres malvasia 1986 frasqueira
Mély borostyán szín. Behízelgő illat, benne méz és dió, ámbra és karamell. Szájban nagy test, kerek savak, a korty széles és hömpölygő. Az ízképben füst és grillázs, dió és méz, vaníliás dohány és fahéj. A lecsengése hosszú. 92/100 pont
Malvasia 40 years old
Mély borostyán szín. Illatában pici datolya és fekete tea Darjeelingből, aztán ahogy nyílik, szinte tobzódik a fahéj aromáiban. Kóstolva nagy test, élénk és vibráló savak. Az ízben újra tea és fahéj, pici mézga és sáfrány. Tökéletes egyensúly, végtelen lecsengéssel párosulva. 97/100 pont
A sor végén még megkóstolhattam életem negyedik 100 pontos borát (Familias 50 years old), erről itt írtam bővebben. Ha a pontszámok alapján ez nem lenne egyértelmű, ide is írom: életem legkonzisztensebb, legmagasabb átlagminőségű kóstolóján vehettem részt Madeira talán leginnovatívabb és legfiatalabb borászatában, ahol ugyan az árakat is igen magasan tartják (a magasra értékelt borok gyakran 400-700 Euró/palack áron kaphatóak), de az alap kategóriákban is találunk olyan 90 pont körüli borokat (lsd. a 10 éves serfialt) amiért csak 26 Eurót kell fizetni.