Nagyjából tíz éve történt, hogy az addig elsősorban osztrák utazásokon tapasztalt élmények mellé felzárkózott egy hazai bor, ráadásul pont pécsi. Mikes Márk ajánlotta, akkor épp A Hordó borszaküzletet vezette, megkóstoltuk és pár karton azonnal lekerült a pincébe. Szabó Zolit akkor kezdtük megismerni, jöttek ki első borai, ezzel magasra tette a lécet. Készült még egy szamorodni-jellegű, botritisz verzió is, az nekem kevésbé volt izgalmas, bár nagyot szólt az is.

Aztán két évjárattal később Bősz Adrián jött ki a 2008-as Csóka-hegyi Rieslingjével, két remek rajnai, ráadásul egyetlen régióból, ráadásul pont délről nem lehet véletlen. Így kezdtem el ismét keresni a magyar rieslingeket, találtam rá Léglire, Bussayra, Villa Tolnayra, Villa Sandahlra, hogy csak néhányat említsek.

De az első szívközeli élmények nem innen valók. Jött először Ausztria, jött Wachau és előbb a Federspiel besorolású, aztán a Smaragd eredetvédett borok. Knoll, FX Pichler, Prager, Jamek, no és Rudi Pichler. És persze még sok más borász is okozott kedves perceket a rieslingjeivel, bármikor visszatérnék, hiszen itt erős hit van a rieslingben.

Nem véletlen, hogy a rizling eredetét Wachau borászai erre a vidékre gyökereztetik, hiszen a borvidék Ritzling nevű hegyét 13. századi írások is említik. De persze az elzásziak is magukénak vallják, ott volt a második nagy élménycsokor. Elzászban kedves gyümölcsök, némi maradékcukor és enyhe petrolosság jellemzik (ami a klasszikus jellemző fajtajegy – az International Riesling Foundation szerint a petrolosság alacsony hozamú és éretten szüretelt szőlők eredménye, melegebb klímájú területeken. A 1,1,6-trimetil-1,2-dihidronaftalén (TDN) nevű vegyület okozza, mely a palackérlelés során alakul ki savas hidrolízis útján.

A legvalószínűbb eredetelméletre visszatérve, nagy az esély, hogy a fajta Rajna vidékéről származik, ahogy a neve is mutatja. Itt csak keveset jártam, keveset kóstoltam, de vannak még teljesítendő penzumok szép számmal. A DNS-vizsgálatok szerint azt tudjuk, hogy a rajnai rizling pedigréje elég korrekt: az egyik ős valószínűleg még a Római Birodalom idején került délről, a legújabb kutatások szerint a mai Horvátország területéről északra – ez a fajta a Weißer Heunisch (Hunnentraube azaz Gouais blanc). A másik szülő valamely vadszőlő és a tramini keveréke lehet.

A rieslinget kiismerni nem könnyű, viszont megismerni talán könnyebb. Kevés olyan szőlőfajta van, amely annyira a termőhelyéről szólna, mint a rajnai rizling. A terroirjegyek kerülnek előtérbe, de anélkül, hogy feladná saját identitását és tipikus fajtajegyeit, olvasom a szakirodalmat és egyet kell értenem.

Szabó Zoltán Rajnai Rizling 2006 (Pécs)

Az egyik legenda. Érett, teljes, koncentrált bor, amiben maradt a gyümölcsösségből, a barack és a narancshéj abszolút jön még, enyhe petrolosság is felfedezhető, az öregségnek nyoma sincs, bár azt természetesen érezzük, hogy nem friss bort kóstolunk. Aszalványok, krémesség, élénk savak. Többsíkú bor, erős testtel, meglepő krémességgel.

Már nem kapható

Rudi Pichler Riesling Terrassen Smaragd 2016 (Wachau/Ausztria)

Ha riesling, akkor Wachau az egyik kedvenc. Gyümölcsös, barackos, almás, citrusos, hűvösen elegáns arányokkal adagolja az illatokat. Kortyban zamatos, gyümölcsös, fűszeres, élénk savakkal, kellemes, érett citrusossággal, pont annyira rétegzett, hogy amíg el nem fogy, mindvégig izgalmas tud maradni.

weinco.at, 22.50 €