Alapjában véve jó humorérzékkel megáldott embernek tartjuk magunkat, ezért hogyan másként értelmezhetnénk a Király utcára kiszűrődő zenét, mint felhívást keringőre? A táblán felirat hirdeti a jazz-t, meg world music-ot, benn mégis csak egy árva szintis zenél, méghozzá a mulatósabb fajtából.
Roxy Cafe, Király utca 36.
Mielőtt túlságosan alámerülnénk a lakodalmas pop-ba, magunkhoz ragadjuk az ittallapot. A Roxy enyhén szólva is eklektikus, a kedves belső udvarban található terasz helyett az utcai részen foglalunk helyet. Jó arányérzékkel összeválogatott borokat találunk, de palackkal sok lenne, meg amúgy is a folyó borokra utazunk. Az itallapon van fehér, rozé és vörös bor, első kettőből kérünk fröccsöt.
Aztán meg kell jegyeznünk valamit, ami nem igen fordult elő velünk, de a talpas poharak porosak, minimum vízkőfoltosak annyira, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül. Azért csak beleiszunk a fehérbe, és úgy hőkölünk vissza. Illat nincs, csak valami kiüresedett doh, ízben pedig fanyar, a műanyag jégkocka tartó összetéveszthetetlen íze, vagy amikor hosszú, hosszú idő után hűtőt engedünk le, és rákóstolunk a jégre. Ezzel szemben a rozéban égett, odakozmált cukor szaga és íze tombol, színe szinte mint a kakasosnyalókának. Erényei a savai talán, meg hogy a fehérrel ellentétben meg lehet inni. A szóda pincehideg és gyenge.
Számla
Fehér: 190 Ft
Rozé: 190 Ft
Szóda: 10 Ft
Egyfröccsös hely
Király utca mindenre nem jogosít fel, de a palackos borkínálat azért értékelendő.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
