Minden napra egy bor, adventkor. Ezzel a jelszóval tüntetjük el a titkos tartalékokat, félretett kincseket, elbujtatott kedvenceket. Mert ilyenkor a legjobbakat szeretnénk megidézni, újrakóstolni, de leginkább csak élvezni a jó borokat. Jó társaságban, ha lehet, mert egyedül borozni általában badarság. A harmadik négyesfogat következik.
December 9.
Balassa Mézes-Mály Villő Furmint 2011
Az év utolsó borszakkörének témája Édes Tokaj volt. Nem volt mit tenni, amikor hazaértem, egy száraz tokajit kellett még megidéznem. A bor készítőjével ritkábban találkozom, mint szeretném, de akkor jókat beszélgetünk. És jó borokat kóstolgatunk. Nekem talán ez lett az év magyar száraz fehérbora. Emlékeztem rá jól, hát persze, hiszen annyira magával ragadó, lendületes bor, aminek hihetetlen mélységei is vannak, komplexitása és felfedezni kell, arra vár, akár órákon át. Nem tudok róla mást írni, mint amit az őszi Gusto hasábjain megfogalmaztam: „Illata egyszerre hozza az aszaltas sárga gyümölcsök teljes spektrumát, de van benne friss birsalmasajt és édes fűszerek garmada. A hordó itt teljesen belesimul a borba. Teljesen bele lehet feledkezni, hihetetlenül rétegzett, összetett és mégis harmonikus szerkezet. Az ásványosság és a gyümölcsök egyszerre játékos és mély zamatgazdagsága már-már édesbe viszi a végét, a sav korrekt, az alkohol hiába magas, a bor egyenes, tartós, minta.” Mert valóban. Nekem ez tisztán 93 pont. *****
Balassa István fotója: balassabor.hu
December 10.
Grál Borpince Pelzberg Tolnai Kékfrankos 2011
Csak nemrég ismerkedtem meg a szintén nem olyan régóta Grál Borpinceként Gyönkön bort készítő Mucsi Zalánnal. A 2009-es Pelzberget sokan megénekelték, magam egyszer kóstoltam csak, akkor tetszett. Most elhozta a 2011-est, egy palack a mustránkra került, a második meg a poharamba. Kétszer kóstoltam, nagyjából ugyanazt hozta ki: igazán szép, elég intenzív, folyamatosan nyíló, meggyes, szilvás, feketecseresznyés gyümölcsösség van az illatában, kis bőrösséggel fűszerezve, de ez belefér. Szájban nagyon izgalmas, jó savak lendítik az érett gyümölcsöket, a korty telt, édes zamatokkal, diszkrét zöldfűszeres háttérrel. Ahogy csettintgetünk, előjön egy szokatlan, picit sósba hajló íz, de alapvetően meggyes-mentás, hosszú lecsengésre emlékezünk. Van fantázia Tolnában, mi tudjuk, több ottani borásznak is tudnia kellene. Egyetértéses 88 pont. ****
December 11.
Hárs Pincészet Szajki Cirfandli 2007
Elkerült pár karton ebből a 2007-es édes cirfandliból, rendezvényre vittük, szerintem ez volt talán az egyik legszebb édescirfandlis évjárat. Hársék gyakorta készítenek szép desszertbort ebből a pécsi fajtából, de náluk is ez az egyik kedvenc. Szép a megjelenése, intenzív arany szín, krémesen öleli át a poharat, illatában határozott mézzel, hársvirággal, birsalmasajttal. Kései szüretelésű tokajikra emlékeztet a szerkezet: a savak, bár nem annyira magasak, még mindig jól tartják a cukrot, a zamatosság gazdag, birses, barackos, trópusi aszalványos kosár. Jó arányok, jó tartás, összességében remek példa az édes cirfandlira. Az évek múlása csak javított rajta, simán tartja a 88 pontot. ****
Fotó: harspinceszet.hu
December 12.
Heimann Családi Birtok Szekszárdi Bikavér 2011
Szekszárdon tartottunk borbemutatón a boregyetemen, lassan valakinek elő kellene szednie a jogosítványát, mert megint én vezettem, későn is értünk haza, de másnap elővettem egy régóta tartogatott bort. Heimann Zoli volt a boregyetemi házigazdánk, ennyit az ihletésről, a bor a szerkesztőségi borospolcról pattant le, csak párhónapot pihenhetett. Azt tudjuk, tudtuk, hogy jó ideig a Heimann-birtokon nem készült bikavér, bár volt egy-két kísérlet, meg más néven is készült hasonló karakterű bor, de aztán a borvidéki összefogás döntött és úgy tűnik, a szekszárdi borászok - szeretik, nem szeretik egymást -, de megtanultak együttműködni: mindenkinél lesz bikavér. És ha már készítenek, jót készítettek, elhozta a Pannon Bormustra bikavér-különdíját is ez a bor. Ettől önmagban persze még nem szeretnénk, viszont sokkal inkább azért, mert igencsak jó bor. Kékfrankosra épül, ez az igazi szekszárdias fajta, nincs jobb helye máshol, hozza a kékfrankos friss, üde gyümölcseit, de van benne kadarka is, ami adja a maga a fűszereit és különlegessé meg a cabernet franc és merlot mellé behozott sagrantino teszi. Elsőre is működik, de szereti az időt, kis szellőztetés, új rétegek, még tíz perc, megint új az élmény. és egyszer sem lép vissza. Száraz, feszes szerkezet, kellő lendülettel, korrekt savgerinccel - a háttérben, visszafogottan jelenik meg a hordó, a krém, a föld. Emlékezetes, legalább 89 pont. ****+
Fotó: heimann.hu
Pécsi adventi vásár fotó: www.programturizmus.hu