November 20-án a gyönyörűen felújított Siklósi várban rendezett szakmai konferenciát a Villányi borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Villány-Siklósi Borút Egyesület. A nyolcvanfős, borászokból, újságírókból, borkereskedőkből álló közönség részben az elméleti háttérrel ismerkedhetett meg, hiszen Claude és Lydia Bourguignon terroir-kutatók a talaj fontosságáról és a termőhelyi adottságokról beszéltek, míg a konferencia moderátoraiként is közreműködő holland borszakértők, Jan van Lissum és Erik Sauter a cabernet franc kereskedelmi szempontjait, a fajta világpiacon betöltött helyét és szerepét taglalták.

Az elmélethez gyakorlat is társult, előbb Horkay András az Országos Borbíráló Bizottság elnöke 12 Villányi Franc segítségével mesélte el, hogy miért találta meg a cabernet franc természetes otthonát Villányban. A mesterkurzus 12 borát, de a szombati nyílt nap borait is előkóstolás során választották ki: a kínálatba 15 pincészettől mintegy 32 cabernet franc került be a 2014-es évjárattól a 2002-esig.

Anne-Charlotte Genet a Charles Joguet pincészetet és a francia borrégiót is képviselte, amikor 12 Loire-völgyi cabernet franc segítségével mutatta be, hogy a két borvidék lényegesen eltérő koncepcióban és természetesen eltérő adottságokkal készít kiemelkedő, de más-más arcú borokat.

A konferencián a borok előtt és után a Tenkes Csárda kínálta a remek harapnivalókat, míg a szakmai nap zárása egy gálavacsora volt a villányi Mandula étteremben, ahol a Villányi Franc-ok és a villányi gasztronómia összekapcsolásának lehettünk tanúi. 

A szombati közönségnapon közel kétszázan vettek részt az esős-szeles időjárás ellenére. A pincékben szerencsére nem volt rossz idő, ellenben kiváló borok várták minden állomáson a bortúrázókat.

A napot délelőtt Gere Attila pincészetében kezdték a vendégek, majd bejárták a Bock Pincét, Tiffán Ede és Zsolt Pincészetét, a Sauska Pincészetet és Günzer Tamás Pincészetét, ahol a házigazda borai mellett mellett más villányi pincészetek Villányi Franc-jait is megkóstolhatták. Sőt, mind az öt helyszínen egy-egy loire-i pincészet borai is vártak az érdeklődő publikumra.

A konferencia zárógondolatai között elhangzott: az bizonyosan kiderült a nap során - a Villányi Franc-nak van saját identitása, amelyet természetesen tovább kell csiszolni, még sok munka vár a borosgazdákra, de az irány jót mutat.

A rendezvény előkészületeiben és lebonyolításában a Pécsi Borozó és a VinOliva Communications csapata is szerepet vállalt, a szubjektivitásunk miatt külső szakértőt kértünk fel a borok értékelésére, élményeinek összefoglalására, ezt hamarosan publikáljuk.

Loire és a cabernet franc

A Loire-völgy Franciaország harmadik legjelentősebb borkészítő régiója, amely több mint 43.000 hektáron terül el és az UNESCO Világörökség része. Az atlanti és kontinentális klíma, az északias klímajegyek és az izgalmas termőterületek együttese vibráló és sokszínű borokat eredményez.

A cabernet franc több AOC (azaz Appellation d’origine controlée - ellenőrzött származási helyű bor) kiemelt fajtája, közel 14.000 hektáron termesztik. Így, ha egy vörösboros palackon Chinon, Saumur-Champigny, Bourgueil vagy Saint Nicolas de Bourgueil feliratot látunk, akkor nagy valószínűséggel cabernet franc-t kóstolhatunk.

A világon ma elsősorban a Loire-völgyi borokat tartják a cabernet franc fő típusának, ami a mi borainkhoz képest testben, alkoholban és hordóhasználatban mindenképpen visszafogottabb, elsősorban a gyümölcsösségre és könnyed eleganciára törekvő borokat jelent.

FOTÓK: Halek Míra és Szugfil Máté