Sebestyén Szekszárdi Fuxli 2011

Azzal kezdtük, ami már nincs is. A Fuxli első évjárata olyan siker lett, hogy pillanatok alatt elfogyott. A TOP25-re is már csak féltetett palackok érkeztek, a bor különleges volt, az akció különleges volt, de bízunk benne, hogy megtalálja a helyét a magyar borpiacon a szekszárdi siller. Sebestyén Csaba sillere kadarka és kékfrankos, ha jól tudom, egyenlő arányban. Egy igazán jóivású, málnás illatú, lendületes siller, elég kerek korty, a cseresznye élénksége jön belőle, rendkívül gyümölcsös, finom borsos-paprikás fűszerekkel, de csak mértékkel. Sima 85 pont.

Sebestyén Szekszárdi Kadarka 2010

Nem sok kadarka jött ki ebből az évjáratból. Nem véletlenül. Nem túl erőteljes sem testben, sem illatban. Kis marcipános meggyesség, némi kesernye, hecsedli, diszkrét fűszerezettség. Leülni vele, eliszogatni, csak úgy, amikor fontosabb a szó, mint a bor és nem bánjuk, ha háttérbe szorul. Akkor elővehetjük. Bár ahhoz meg árban nem kevés (2390 Ft). Korrekt tétel, de jelenleg ez nem több mint 80 pont.

Sebestyén Indigó Szekszárdi Zweigelt válogatás 2011

Az este legkedveltebb bora, asztaltársaságunk egyhangú szavazata alapján. Nem sok van a fajtából, amit szívesen veszünk elő, a Matias zweigeltet kedveltük még nagyon, de az egy másik iskola. Ez a bor gyümölcsös, csúszós, üde, könnyed. Ugyanakkor tartalmas és emlékezetes tud lenni. Sok gyümölcs, szeder, fekete ribizli, érett málna. Az a bor, ami sokpoharas. Ami sokoldalú, mert sok pillanathoz tudjuk társítani. Élvezni, ahogy a gyümölcsök felett megjelenik a friss, őrölt fűszerbors, ahogy a korty lassan eltűnik, a zamatokat, a percet. Kettőezernégyszáz forint, megéri. Legkevesebb 88 pont és lehet, hogy ez most szűkmarkú volt.

Sebestyén Szekszárdi Kékfrankos válogatás 2008

Tartalmas, feszes, fűszeres kékfrankos. A válogatásokhoz mérjük, de nem kellene. Elég önmagában nézni, önmagában kóstolni. A gyümölcsösséget megőrizte, hozza a meggyet, cseresznyét, ehhez leginkább szegfűszeges-karácsonyi teás fűszeresség jön illatban. meg csokoládé, ami szájban is folytatódik. Elég élénk a korty, a savak rendben, a struktúra feszes. A csoki mellé kapunk vaníliát is, némi fanyarságot a szedertől és kökénytől. Kicsit fanyar a zárásban. Kettőezerötharminc pénz. 85 pont ugyanakkor.

Sebestyén Szekszárdi Bikavér 2007

A tradícióhoz korszerű gondolatokkal is vissza lehet térni. A bikavér valahogy így írható le. Kádban erjedt, régi nagyhordóban érett, ahogy azt valamilyen szinten erről a házasításról el is várjuk talán. Egész gyümölcsös, jól strukturált bor, jó savakkal, élénkséggel, nem fedi fa a zamatokat, a kedves fűszeresség a szőlőből kapott. Akár trendinek is nevezhetném, szembemegy a barrik világgal, olyan komolyabb vörös, amely nem a barrique hordótól várja a csodát. Mindezért 2990 forint és 86 pont.

A hatos csomag itt ért véget, az utolsó tétel sajnos dugós volt (vörös volt, de nem a Görögszó CF...), ami nem a borász hibája, nem a tárolás hibája, egyszerűen a dugó beteg volt (a portugálokat ilyenkor kevésbé szeretjük, Cristiano Ronaldót meg kevésbé tudjuk nekik megbocsátani), esküdözni kezdünk a csavarzárra, üvegdugóra, sajnáljuk a bort, de még inkább magunkat, hogy ebből a hatodikból most nem jutott. A sor öt tagja azonban addig a percig jól muzsikált, talán itt-ott az ár billen meg, de csak azért, mert másutt meg (pincén belül) sokkal többet nyújt a bor, ugyanannyi egységért. Az összkép ugyanakkor egységes, vannak kialakult stílusjegyek, van felismerhetőség, van arca a pincének, vannak ízei a boroknak. Az Indigó pazar, legyen ez a végszó, el is fogyott a teljes palack.