Palkonya egyutcás dél-baranyai falu, háromszáz körüli állandó lakossal. A feltűnően szép községben minden második ház védett műemlék, tulajdonképpen minden porta rendezett és megnyerő. A páratlan panorámájú falu a Villányi-hegység lábánál, halastavak, szőlőhegyek, gyümölcsösök között fekszik.  Egyik szimbóluma a híres körtemplom, amely első látásra inkább tűnik dzsáminak, mint katolikus templomnak. Ez – az egyébként kiváló akusztikájú - templom rendszeresen ad helyet különböző kórus-fellépéseknek. Minden év szeptemberében egyik helyszíne a nemzetközi hírű Európai Bordalfesztiválnak.

Palkonya látképe (Fotó: Wéber Tamás)

Tény, hogy Palkonya gyönyörű, de nem biztos, hogy ez önmagában elég ahhoz, hogy a környék több más, hasonlóan remek adottságokkal bíró települése közül kiemelkedjen. Igaz, hogy Magyarországon itt, a villányi borvidéken alakult először borút (1994-ben), amely a Villányi-hegység mentén, Harkánytól Palkonyáig 18 településen kanyarog keresztül.

A vendégváró pincéken és a szívélyes helybelieken túl azonban Palkonya számára a nagy kiugrást az jelentette, hogy a település 2007-ben Európa Kulturális Faluja volt. A falu egyébként alapító tagja is az Európai Kulturális Falu mozgalomnak, mely 1999-ben jött létre a holland Wijk aan Zee-ben.

Európa 12 országának falvai (Hollandia, Görögország, Észtország, Anglia, Dánia, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Csehország és Magyarország) aktív kulturális és baráti kapcsolatot ápolnak egymással. A mozgalom célja a falusi élet létjogosultságának hangsúlyozása, a falvak értékeinek, kultúrájának ápolása és megosztása, bemutatása.  

Bár a 12 résztvevő falu között Palkonya a legkisebb település, a cím óriási lépés volt, hogy megismertesse a világgal a baranyai községet. „Ekkor kerültünk fel a térképre” – próbálja ecsetelni a kulturális év jelentőségét a Pécsi Borozónak Hárságyi Balázs polgármester.

A község kulturális projektjeinek kezdeményezésében és szervezésében aktív szerepet vállaló polgármester családi vállalkozása egy vendégház, és a közelmúltban ehhez kapcsolódóan beindított saját pincészet. A kis kézműves borászat terméskorlátozással, valamint minimális vegyszer-használattal dolgozik a szőlőben, autentikus, hagyományos technológiákkal a pincében. A jórészt a palkonyai Weingarten (Szőlőskert) dűlőből származó borok szinte mind helyben fogynak el, a vendégek kedvelik és keresik őket.

Generációk óta van szintén a Weingartenben a Haraszti család szőlője. Az ő területük nagyobb, de még mindig egy hagyományos, családi vállalkozás méreteivel bír. Bár a hagyományok a rendszerváltás után visszakerült családi szőlőben élénken élnek, csak néhány éve vannak jelen a piacon saját, palackozott borokkal, és nyitottak vendégbarát pincét a palkonyai pincesoron. A hangsúly a Haraszti pincében is a vörösborokon van (a Pécsi Borozó korábbi tesztjein remekül szerepelt egy portugieser, egy merlot és a tulajdonképpen csúcsbornak számító Palkonya Cuvée is), amit egy-egy rozé és fehérbor egészít ki.

A pincészetet vezető fiatal borász, Haraszti Ferenc új terve, hogy a történelmi pincesoron kényelmes, de egyszerű szállást, amolyan diákszállót alakítson ki családoknak, kisebb csoportoknak, akik kirándulásokat Palkonyán zárnák, autentikus környezetben.

Három fiatal borász összefogással igyekszik megteremteni a közeljövőben a lehetőségét annak, hogy többé-kevésbé állandó nyitva tartással mindig legyen élet , és mindig legyen borosgazda, aki fogadja a betérő vendéget a pincesoron. A már említett Haraszti Ferenc és Hárságyi Balázs mellett Mayer Róbert a harmadik, akinek munkája jól jellemzi a palkonyai új generációt.

Mayer Pincészet 3 hektáron termel, a család itt is generációk óta a bortermeléssel foglalkozik, ami az elmúlt években teljesedett ki. Akárcsak Harasztiék esetében az apák munkája nélkül nem biztos, hogy a fiúk itt tarthatnának, ahol most. „Mára a kis családi pincészet mind minőségben, mind mennyiségben megérett a boraik szélesebb körben történő terjesztésére, amit alátámasztanak a villányi borvidéki versenyeken elnyert arany- és ezüstérmek, valamint a prémium borkategória” – mondta el Mayer Róbert. A zömmel vörösborokból álló választékban itt megtalálható a fajtaborként kuriózumnak számító zweigelt, és komoly munka fekszik a gazdag, karakteres olaszrizlingben is.

A kulturális falu évad során számos programot, rendezvényt szerveztek és több mint 500 külföldi vendége volt Palkonyának partnerfalvakból, akiket nemcsak az értékes kulturális bemutatóikon keresztül ismertek meg, de  a házakba, családokba befogadva őket személyes barátságok is szövődtek. A kétségtelen sikerek mellett a kérdés persze az, az évad elmúltával mennyit lehetett ezekből az erényekből megérezni.

Sokan érzik úgy, hogy az évad elmúltával a falura irányuló plusz érdeklődés és vendégforgalom is tovatűnt. Maradtak azért pillérprogramok Palkonyán így is: szinte túlságosan is népszerű a Pünkösdi Nyitott Pincék helyi rendezvénye májusban, és a kisebb rendezvények is vonzanak érdeklődőket.

Jól látszik, hogy Palkonya, olyan kezdeményezések mentén képzeli jövőjét, amik hozzáadott kulturális értéket, valami egyediséget képviselnek, ami kiemeli a községet a versenytársak közül. A palkonyai fiatal generáció úgy őrzi a falu családjainak évszázados hagyományait, hogy nem enged a minőségből, akár borokról, akár vendéglátásról, akár kultúráról van szó.

Fontos stratégiai elem a környék életében második éve jelenlévő Ördögkatlan művészeti fesztivál, amelynek kezdetektől fogva fontos helyszíne Palkonya. A fesztivál programjai hűen tükrözik a kapolcsi szellemiséget: sokszínűek, fiatalosak és hagyományőrzők. És olyan színvonalat és kínálatot nyújtanak, amiért az ország, vagy a világ másik feléről is érdemes lehet dél-Baranyába látogatni.