Hol van már a tavalyi hó?! – szokták mondani. Ehhez képest a 2006-os év borai sokkal messzebbre, 13 szürettel korábbra tekintenek vissza és idéznek fel emlékeket fogyasztóikban. Ezeket a borokat azonban ne keressük a borboltok polcain, sokkal inkább gyűjtők vagy a borászatok pincéjében pihen egy-egy palack féltve őrzött kincsként. Egy szerencsés estén három bort is kóstolhattam többedmagammal.
2006 két gyengébb év után hosszú téllel, késői fakadással és virágzással indított, majd a nyár is változékony szeszélyes időjárást hozott. A nehéz kezdet után azonban egy hosszú, kellően meleg és száraz ősz megmentette, és a 2000-es évek egyik legjobbjává tette az évjáratot, száraz és édes borokban egyaránt. A termelők kiemelkedő minőségű szőlőt szüretelhettek országszerte, azonban a mennyiség elmaradt a várakozásoktól, ez viszont kedvezett a komoly fehér és vörösboroknak egyaránt.
A korabeli krónikák szerint hasonló szüretről számolt be Lőrincz György, a St. Andrea Szőlőbirtok borásza is. Akkoriban a pincészet a chardonnay boraival hódított, melyek legjobbjai dűlőszelekcióként kerültek a piacra, hogy megmutassák a különböző termőhelyek karakterét. Napjainkban a borászat fehér borainak mindegyike házasítás már, így külön érdekességet jelentett a 2006-os Kovászó chardonnay, amely dűlő riolittufás, vékony termőtalaj réteggel rendelkezik. Itt összesen csak 3000 négyzetméternyi területe van a pincészetnek, így ebből a borból is csak 841 palack készült. Az illat egy gazdag, elegáns, szépen érett bort mutat nekünk, melynek rétegei a kortyban tárulnak fel igazán. Citrusok és némi zöldfűszer az, ami a frissességet nyújtja az ízben, amelyben mandula, csipetnyi vanília, hordófűszer is megtalálható. A savak remekül tartják a kortyot, ami kellően érett, rétegzett, izgalmas, kerek és elegáns. Hibátlan bor, nem kóstoltam még ilyen szép állapotban lévő hazai chardonnay-t. 93/100 pont
A következő tétel egy súlyos vörösbor kissé lekváros illattal, magas alkohollal, de mégis egyfajta kedvességgel. Ízében érett és lekváros fekete és pirosbogyós gyümölcsök, pici füst, dohány, tejcsokoládé, gyógynövények, mentol. Nagytestű bor magas alkohollal, sok tanninnal, de nem válik szirupossá vagy túl édessé, mert a savak megtartják a kortyot, amely kitölti az egész szájat. Igazi hedonista bor Bock Józseftől a Magnifico merlot 2006-os kiadása, mely 90-92 százaléka az Ördögárok dűlőből, többi része a Fekete-hegyről származik, és amely most van a csúcsán vélhetően. 91/100 pont. Ez a Magnifico egyébként még kapható a pincészetnél Villányban, de már csak 3, 6 és 9 literes palackokban.
Ha idősebb borokat keresünk a borboltok polcain, gyakran az édes borok világában fogjuk találni magunkat, és a harmadik bor is egészen Tokajig vezetett minket. Lenkey Géza éppen az érlelt tokaji száraz és édes boroknak a prófétája, és mégis, ezt a borát hamarabb hozta forgalomba, mint a 2006-os évjárat száraz borait. Persze ez is csak 2014-ben vált elérhetővé a fogyasztók számára, míg a szárazak csak 2016-ban kerültek piacra, mert a borász így látta jónak. A 2006-os Mangó egy tokaji fordítás, amelynek alapbora az Úrágya-Köves dűlőből származik, és analitikája egy 5 puttonyos aszúval vetekszik. Ez érezhető is a boron, amelynek trópusi gyümölcsei, botritiszes, sárgabarackos jegyei már kezdenek megkopni, mégis az intenzív és gazdag savak, valamint a magas szárazanyagtartalom rétegzetté, és izgalmassá teszik. Inkább szól ez a bor már a szerkezetről, mint a gyümölcsökről, az viszont megbonthatatlannak tűnik. Összesen 334 palack készült belőle. 92/100 pont
A két száraz bor jó bizonyíték arra, hogy hiába tart a világ prémium borfogyasztása a helyi fajták irányába – szerintem is nagyon helyesen –, a világfajtákból készült borok egyelőre még nagyobb biztonsággal mutatnak hosszú évek után is olyan bort, ami miatt érdemes az akár évtizedekig tartó tárolási nehézségeket is vállalni. Mert amikor kinyílik egy ilyen palack, akkor csodájára lehet járni!