Hogy jött ez létre? Hogy kezdődött?

Egy holland kertészet teakedvelő vezetője, Johan Jansen indított el egy európai teaprojektet, amelyhez a lehető legtöbb országban követőket keres. A termesztési tapasztalatom és a szakértői hátterem miatt vállaltam a magyar teanagyköveti szerepet. Januárban megbeszéltük a lehetőségeket, szakmai kihívásnak tekintettem. Majd elkezdtem termelőket toborozni próbatermesztésre, és meglepetésemre elég sokan jelentkeztek. Ezután kiutaztam Hollandiába, ott betanítottak az ültetésre, termesztésre, feldolgozásra, szedésre, kóstoltunk nagyon sokat. Júliusban pedig már megérkeztek a teák, és elültettünk 1300 tövet. Nagyon örülök, hogy mind meggyökeresedett és vannak rajtuk új hajtások.

Hollandiában milyen eredményeket hoz ez a projekt?

Ez egy 10 éves történet, japán genetikusok közreműködésével 8 évig tartott megtalálni ezt a teacserje változatot, ami ízben ugyanazt tudja nyújtani, mint a kínai zöld tea, viszont jól bírja az európai éghajlatot. Ez a Camellia sinensis var. sinensis hidegtűrő változata. Hollandiában már két éve sikerrel termesztik és értékesítik a teacserjéket - amelynek génállományát szabadalmaztatta is a holland kertészet –, valamint a feldolgozott teát is értékesítik.

Kertészmérnök végzettségemből adódóan nagyon egyetértek a helyi termékek fogyasztásával, termelésével. Szerencsére egyre több a minőségi tea-fogyasztó Magyarországon is, és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha helyben termett teát fogyasztanánk. Nyilván nem fogjuk az ázsiai teát kiszorítani, de termékbővítésnek nagyszerű. Hollandiában nagyon pozitív a fogadtatása, a feldolgozott teát a helyi kávézók, cukrászdák értékesítik, üzletekben is kapható, népszerű a lakosság körében. A hollandok nagyon büszkék a saját teájukra. Bízom benne, hogy itthon is hasonló eredményeket érhetünk el.

Mennyire alkalmas a magyar klíma a teatermesztésre?

Teljesen megfelel neki, az eddigiek alapján nagyon jól érzi itt magát a növény.

Milyen tea készül majd belőle?

Elsősorban kínai stílusú zöld tea. Szedni és feldolgozni is kézzel fogjuk. Kipróbáltam Hollandiában az egész folyamatot, kézzel masszíroztuk, egyesével sodortuk a leveleket. A magyar teát ugyan Hollandiában, de külön fogják feldolgozni, így aki például örökbe fogad egy teacserjét, és így támogatja ezt a projektet, jövőre már a magyar teából kap kóstolócsomagot.

Kik vesznek még részt a teaprojektben?

Jelen pillanatban nyolcan vagyunk. Nagyon lelkes fiatal termelők, őstermelők, fiatal gazdák, mindenki bizakodó. Pest megyében vagyunk többnyire, de van érdeklődő Győrből, Pannonhalmáról is.

Arról tudsz-e, hogy volt-e már Magyarországon bármiféle próbálkozás teával?

Nem, nem volt még soha. Kárpátalján, Munkács környékén volt egy teaültetvény a második világháború után, a teaültetvény sikeres is volt, de aztán a rendszerváltás után elhanyagolták, beerdősödött a terület. A mai napig egy-két tő még fellelhető, él. Most van tervben, hogy a helyi kutatóintézetek és egyetemek felélesszék azt az ültetvényt, úgyhogy lehet, hogy ott is elindul majd valami.

A holland kertészet tudja támogatni a csatlakozókat?

Nagyon nagy szó, hogy 8 évnyi munkájuk gyümölcsét osztják meg velem, amelyre rengeteg időt, energiát, pénzt áldoztak. A holland kertész, -mivel neki is ez a szenvedélye-, megosztja velem az összes eredményt, tapasztalatot. Cserébe ki kellett utaznom Hollandiába, betanítanak mindenre, ami még folyamatban van. A következő kiutazáskor a feldolgozást gyakoroljuk majd, a saját teasommelierjük fog betanítani, aki most Kanadában tanul. Én népszerűsítem a teaprojektet, segítem szaktanácsadással a termelőket, és cserébe ők minden tudást átadnak. Szerintem azért ez egy nagyon nagy dolog, amiért hálás vagyok. Szerződésünk szerint csak neki adhatjuk el a tealeveleket, a többségét ő fogja értékesíteni, nyilván megvan az üzleti háttere is. Nekünk is van szerződésünk a termelőkkel, így biztosítjuk a garantált felvásárlást, így látjuk el szaktanácsokkal őket, tehát ki van dolgozva teljesen a projekt.

Hogyan lehet benne részt venni?

Én értékesítem a teacserjéket itthon, ha van jelentkező, aki szeretne csatlakozni, akkor meglátogatom, felmérem a területet, hogy mennyire alkalmas a termesztésre, ne legyen fagyzugos, mocsaras vagy agyagos. Őstermelői vagy vállalkozói igazolvány kell hozzá.

Magyarországon kívül kik csatlakoztak még ehhez?

Folyamatosan bővül a lista, van már tea Angliában, Skóciában, Franciaországban, és úgy tudom, hogy Svájcban és Németországban is. A többséggel van egy virtuális összefogás, a közösségi médiában követjük, támogatjuk egymást, szurkolunk a másiknak. Nekem tetszik ez a fajta lelkesedés. A legelső ültetés 2017-es, akkor kezdődött a teacserjék értékesítése, abban az évben 300 ezer teacserjét adott el a holland kertészet Európában. Azóta folyamatos a csatlakozás, így egy egész nagy európai teaprojektté nőheti ki magát. Nem az a cél, hogy több tonnát termeljünk, hanem érdekesség, különlegesség legyen, kicsit exkluzív. 

Európában egyébként az Azori-szigeteken már 130 éve termesztenek teát, bár nekik óriási előnyük, hogy ott óceáni-szubtrópusi mikroklíma van, így ott nagyon jól érzi magát az ázsiai tea is.

Látsz párhuzamot a szőlő és a tea között?

Igen, egyrészt ahol a szőlő jól érzi magát, ott valószínűleg a teanövény is jól érezné magát.  Mivel boros múlttal rendelkezem, sosem tudok teljesen elvonatkoztatni a workshopjaimon sem, és hasonló kóstolósort építek fel, mint a bornál. Így ahogyan egy borkóstolón fehérbor, rozé, vörösbor és desszertbor a sorrend, az teakóstoló esetén fehér tea, zöld tea, fekete tea, és érlelt puer a végére. Mindig tudok párhuzamot vonni a kóstolásnál is, sok zöld tea olyan, mintha egy könnyed fehérbort innál, és szoktunk hozzá párosítani ételt, desszertet, kekszet is, és sokszor pont az illik mondjuk egy zöld teához, mint a fehérborhoz, vagy a fekete teához, mint egy vörösborhoz. Teánál is vannak lágyabb és testesebb ízek, sokat lehet játszani velük. Lehet, hogy csak én fejemben, de szerintem nagyon nagy a párhuzam.

Milyen hozamra lehet számítani?

Egy 3 éves növény esetén, amit ültetünk, 20 gramm per teaszedéssel lehet számolni. 11-12 szedést tervezünk egy évre. 1 kg leszállított tealevélből lesz 250 g fekete tea, zöld tea több, kb. 450 g. Szedés után legkésőbb 2-4 órával már hűtőben kell lenni a teának, és a további szállítása is hűtőkamionban fog történni. Hollandiában készítenek belőle zöld teát, fekete teát, oolongot is.

A Pécsi Borozó is örökbefogadott egy teacserjét az első magyar teaültetvényen. Népszerű ez az örökbefogadás?

Igen, szeretik a vásárlók. Onnan jött az ötlet, hogy vannak, akiknek szimpatikus ez a kezdeményezés, de nincs területük, nincs kertjük, és felmerült a kérdés, hogyan tudnának mégis valahogy csatlakozni, részese lenni, támogatni a teaprojektet. Erre találtuk ki, hogy legyen egy virtuális cserje örökbefogadási lehetőség, amikor támogatásért cserébe az örökbefogadó névre szóló oklevelet kap, majd egy év múlva kóstolócsomagot a magyar teából. A támogatást kutatásokra fordítjuk, hiszen nagyon sok terület van még, amit vizsgálni szeretnénk.

Mi a következő cél?

A rövidtávú célom minél több termelőhöz és fogyasztóhoz eljuttatni a hírt, hiszen a magyar tea népszerűsítése a cél, illetve, hogy még további termelők csatlakozzanak. Minél többen vagyunk, annál több információt kapunk a tea magyarországi termeszthetőségéről. Hosszú távú célom pedig egy olyan különálló teakert létrehozása, amit nem csak a termelők, hanem az érdeklődők, teakedvelők, csoportok is látogathatnak. Egy bemutató-teakertet szeretnék, teakóstoló szobával és feldolgozó helyiséggel.

Update: A szeptemberi megjelenés óta lezajlott a második ültetés, újabb 800 teanövény talált magyar gazdára!

A magyar teaprojektről a teaprogramok.hu-n tájékozódhatsz!