A cikkben szereplő összes fotót a szerző készítette

Mardinban mindenhol zene szól, igaza volt Sajó Tamásnak aki ezt megjegyezte. A lépcsőkön fiatal kurd utcazenészek, a paloták udvarán török népzene, néha panaszosan felsír egy müezzin, ‘Allah Akbar’, miközben az utcákon a nyársra húzott birkák illata keveredik az émelyítő rózsaszappan, a kölnivíz és a datolyás sütemények illatával. A süteménynek nem tudok ellenállni, a Beytsahim úgy hirdeti magát, mint Suryani, vagyis szír/asszír keresztény süti és ajándékbolt, de amikor belépek, a pultos bácsi Salaam Alejkummal köszön! Alejkum as Salaam, béke legyen veled is, válaszolom arabul.

A város olyan mint egy hajó az alatta elterülő Mezopotámia tengerén. Mézszínű kőből rakott palotái szír és örmény keresztények kezén voltak egészen a XIX. század végén és a XX. század elején a törökök és a kurdok által elkövetett etnikai tisztogatásokig. A város lakossága mindig is jórészt arab volt, de a mostani óváros, amit büszkén mutogat a Török Turisztikai Hivatal az imázsfilmjeiben, száz százalékban az egykori keresztény negyed. Néhány templom, például a szír ortodoxoké, a mai napig működik (a IV. századtól kezdve). A templomból kilépve még hunyorgok a vakító fehér fényben, amikor Iszkender megszólít. - Merhaba, honnan jöttél? - Magyarisztánból. - Á, Budapest nagyon szép hely! - Voltál már ott? - Válasz helyett csak a fejét ingatja, jellegzetes keleti mozdulattal, aztán beinvitál egy barátja közeli suryani (vagyis szír keresztény) borboltjába. Séta közben megkérdezem, hogy keresztény-e, azt feleli, hogy papíron igen, de nem igazán érdekli a vallás. Az apja örmény, az anyja kurd, itt született a városban. A boltba érve köpőcsészét kérek a várható borkóstoló előtt. A tulajdonos és Iszkender úgy kacagnak, hogy a fél utca összeszalad megnézni, ahogy a hóbortos frank (európai) nem megissza, hanem kiköpi a bort. Miután vásároltam is, Iszkender még hosszasan szorongatja a kezemet. - Szebbé tetted a napomat testvér! Rég nevettem ilyen jót…

Az emlegetett templomot, vagyis Szent Behnám és Sára szír ortodox templomát valamikor a 400-as években alapították és a mai napig van papja, van mise, és persze szigorúan tilos fotózni. Behnám a legenda szerint egy asszír király fia volt, aki találkozott egy keresztény remetével, aki az imáival meggyógyította Behnám húgát, Sárát a leprából. Erre a csodára a két testvér és negyven szolgájuk azonnal megkeresztelkedtek, de az apjuk ezt hallván mind a 42 embert, közük a saját gyermekeit, megölette. A borzalmas tett hatására a királynak megbomlott az elméje, de a remete, Mor Mattai érte is imádkozott, és ő is meggyógyult. Végül a király is megkeresztelkedett és kolostort alapított a gyilkosság helyszínén. (A kolostor 2015-ig létezett Irakban, amikor az ISIS felrobbantotta, a szerzeteseket megkínozták vagy elkergették.) A mardini templomba 1170-ben kerültek át a szentek csontjai, azóta van nekik szentelve.

Ami pedig a bort illetve a borászatot illeti, a Midin nem más, mint a falu eredeti arámi neve, amit a törökök átkereszteltek Ögündükköyü-re. A család pedig, aki a borok között áll, a szétszóratásból visszaköltözött szír keresztények, a Salibas-ok, akiknek az ősei már az 1500-as évek irataiban is feltűnnek a településen. A faluban összesen 55 család lakik és szinte mindenki művel egy kis szőlőt, szóval a borászat integrátori szerepet is betölt, nem mellesleg olyan ősi fajtákat mentenek meg a kihalástól mint a Karkus/Kerküs amiről senki nem tud semmit, ellenben a bora, ami először a világon itt készült el tisztán és nem cuvée alapanyagként, a 2023-as CMB-n ezüstérmet nyert! Ma már az ankarai egyetem is vizsgálja a Midin környéki szőlőket, melyek természetesen organikusak, hiszen soha senki nem permetezte őket, ráadásul szabadon, bokorként, sőt már-már faként nőnek, hiszen gyakran elérik a szőlők a két méteres magasságot is.

Midin Wines Baluto 2021

(Bogazkere, Rasegurnik, Öküzgözü szőlőfajtákból. A Baluto amúgy arámiul tölgyet jelent, ez utal a 18 hónapos újfahordós érlelésre.)

Közepes rubin szín. Illatában étcsokoládé és aszalt szilva, meggy és vanília, cédrus és szeder. Szájban közepes test, izmos de nem szárító tanninok, a fa érződik de a szerkezetben nem ül rá a borra. Az ízében aszalt gyümölcsök, szilva és szeder, vanília és fekete erdei bogyós gyümölcsök. A lecsengése hosszú, benne némi hecsedlilekvár is felbukkan. 87/100 pont