A legjobb barátomnak van Balatonfüreden egy vitorlása. Családi szenvedély ez náluk, és középiskolás korom óta nyaranta egy-két hétvégére én is részese lehetek az önfeledt hajókázásnak. Akkoriban, a 90-es években egy egészen kicsike hajójuk volt, azt cserélték egy nagyobbra, majd egy még nagyobbra – így már akár négyen is viszonylag kényelmesen alhatunk rajta (a „viszonylag”-ért bocs, Simi, tudom, hogy úgyis szóvá tennéd). Hogy miért kerül ide felütésként ez a magánjellegű történet? Nos, az első hajó neve Charlotte volt, a második pedig Chardonnay. Amikor tehát a poharamba került egy Charlotte névre keresztelt chardonnay, azonnal magával ragadtak a régi emlékek, és úgy éreztem, erről a borról írnom kell…
A pannonhalmi borvidék nem tartozik a legismertebb bortermő tájak közé Magyarországon. Az talán többé-kevésbé tudott dolog, hogy a bencés apátság berkeiben évezredes hagyományokkal rendelkeznek a borkészítés terén – noha kezdetben nem helyben, hanem az ország más vidékein termett szőlőt használták fel e célra – ám kevesen vannak, akik kapásból akár csak néhány pincészetet felsorolnának erről a borvidékről.
Az ismeretlenség homályából egy új kezdeményezés jelentheti a kiutat, vagy legalábbis beindíthatja az ez irányba vezető folyamatokat. A pH-Érték nevű közösségi borra gondolok, mely arra hivatott, hogy összekovácsolja a borvidék termelőit, és így, egységben az erő alapon hallassák hangjukat, megismertessék remek boraikat a nagyközönséggel. A rajnai rizlingre épülő házasítás elkészítéséhez szabadon csatlakozhatnak mindazon pincészetek, melyek megfelelnek a termékleírásban szereplő feltételeknek. 2018-ban hat pannonhalmi borászat készített pH-értéket, ezek egyike a Herold Pince.
A borvidék egyik legfiatalabb pincészete 2009-ben jött létre. Mára 12 hektárnyi területen gazdálkodnak, a helyi fajtaszerkezetnek megfelelően javarészt (10 hektáron) fehérszőlőt termesztenek. Igen szerteágazó kínálatukban az Irsai Olivértől a traminin, olaszrizlingen, rozén át a cabernet franc-merlot házasításig sok minden megtalálható, a bevezetőben említett okok miatt azonban mégis a Charlotte maradt a befutó.
A névválasztás a pincészet esetében is személyes indíttatású, ugyanis a tulajdonos, Herold Ádám lányát Saroltának hívják. A chardonnay szőlőből előszüretet tartanak, ebből készítik a másik, Saci nevet viselő chardonnay-t, ami egy könnyedebb, játékosabb változat ugyanabból a szőlőből. A tőkéken maradó chardonnay tovább érik, majd a szüret után első-, másod- és harmadtöltésű, 500 literes zempléni tölgyfahordóba kerül. A tisztított mustot kilenc hónapig tartották finomseprűn, majd féléves palackban érlelés következett. Lássuk, milyen bor kerekedett ebből az iskolázásból.
A bor aranyló színt mutat a pohárban, jól hozza a templomablak-effektust, magas extraktot előrejelezve. Illatban először a krémes-vajas jelleg kerül előtérbe, majd felváltja az alma, de annak is az érettebb változata, mint amikor édes reszelt alma kerül elénk. A következő pörgetésre a trópusi gyümölcsök is előkerülnek, én elsősorban papayát éreztem ki belőle. Az íz lágy és teljesen kerek a szájban, a 13,5%-os alkoholtartalom nem lóg ki, harmonikus képet ad a savakkal és a testtel. A hordó sem tolakodó, finoman jelentkezik be a háttérben.
A Herold Pince 2017-es Charlotte-ja szép és izgalmas utat mutat a komolyabb fehérborok irányába, felvillantva a borvidék kiváló adottságait és lehetőségeit. Igaz, hogy a nyári vitorlázás közben általában sörözni szoktunk, de legközelebb – remélhetőleg még idén – mindenképpen vinni fogok egy Charlotte-ot, hogy kikötés után, este békésen elpoharazzuk a füredi mólón…