Annyi a bor, hogy idő sincs megírni mindet. Meg közben söröztünk is az évzárón a srácokkal, ha már az év a borról szól, meg tegnap a borravalós fiúkat is sörözni vittük. De azért akadt borban is újabb négyes. Lassan összeáll az én 2013-as top24-em. Nem könnyű a szelekció, mert igazándiból még egyszer ennyit is beválaszthatnék...

A borszeminárium első szemeszterét Malatinszky Csaba előadása zárta, aki a cabernet franc fajtát mutatta be, egyúttal Villány lehetőségeit a fajta kapcsán. Hiszen a cabernet franc ritkán szerepel önállóan csúcsborként, legdélebbi borvidékünkön pedig képes önállóan magas minőséget mutatni. Hogy ez így van, bizonyítására nyolc villányi cabfranc érkezett a borásszal, plusz még egy meglepetés is.

Az idei utolsó borszakkör több szempontból is eltért a korábban megszokott szabályoktól. Például nem vakon kóstoltunk. Nem natúr kóstoltunk, hanem ételek mellé. Csak természetes édes borokat kóstoltunk. És ha valaki a teljes mennyiség literre vetített cukortartalmára kíváncsi, a címben adtuk meg a választ.

Az olaj mindennapi életünk egyik fontos alapélelmiszere, manapság már kozmetikuma is. Ebből kifolyólag nem mindegy, hogy milyen olajból dolgozunk. A minőséget nem csak az alapanyag határozza meg, hanem a gondos feldolgozás, a minőségre való törekvés minden munkafolyamatnál: ezt az alapelvet tűzte ki maga elé a Kónya-család a Premo olajok készítésében. A Pécs-Mecseki Borút gasztroklubjának legutóbbi rendezvényén Kónya Nándor és Kónya Lilla mutatták be a családi vállalkozást és a hidegen sajtolt olajokat, saját készítésű, olajokkal és őrleményekkel készült finomságok kíséretében. A Kónyafarmról a téli számban jelent meg írásunk.

Szeretjük a Karácsonyt, s az azt megelőző heteket is, hiszen az Advent - a készülődés, a várakozás időszaka - a gyermeki részünket juttatja eszünkbe, amikor számoltuk, mennyit kell még aludni a „Jézuskáig”. Felnőtten már persze nem olyan könnyű… Miközben „nyomjuk az év vége gombot”, tervezzük, hogy mi kerüljön majd otthon az asztalra, keressük az ötleteket, s a legszebb ajándékot azoknak, akik szívünknek kedvesek, s át is szeretnénk élni a karácsony valódi értékeit, a szeretetet és az egymásra való odafigyelést. A Vylyan BorÉlmény utalványa borosoknak remek ajándék, ráadásul nálunk meg is nyerhető!

Minden napra egy bor, adventkor. Ezzel a jelszóval tüntetjük el a titkos tartalékokat, félretett kincseket, elbujtatott kedvenceket. Mert ilyenkor a legjobbakat szeretnénk megidézni, újrakóstolni, de leginkább csak élvezni a jó borokat. Jó társaságban, ha lehet, mert egyedül borozni általában badarság. A harmadik négyesfogat következik.

Szigorúan tilos rezsót tartani a hálóban, de az igazán szabad lelkek erre fittyet hánynak. Ebes úgy guggol kis rezsója mellett napjában többször is, mint egy nomád nép fia a tűz mellett, mint aki melegszik, mint aki óvja-dédelgeti a lángot, amit csiholnia sikeredett. Többnyire teavizet melegít, ősszel gesztenyét forgat, esetleg szendvicset pirít. És egy esős napon, az arborétumi séta során megszületik a nagy idea: összegyűjt egy zacskónyi csigát, hogy csigapörköltet készítsen belőle.

Vannak esték, amikor nem jön össze. A bor. A sor. Úgy, ahogy szeretnénk. Hogy gördülékeny legyen, a borok jók, szépek, finomak, kedvesek. Ha véget ér a vakkóstoló, akkor válogatni tudjunk, mit is szeretnénk visszakóstolni, de legszívesebben mindet. Hát most nem sok bor volt ilyen. Ritkán van olyan sor, amikor a borok harmadát egzakt okok miatt zárjuk ki és még mindig ott van egyharmad, amivel stílbeli problémáink vannak inkább. Vagy brutál gyökérnapja volt egyszerre kilenc embernek. Végül is front volt, vagy nem?

Advent idején minden napra egy bor, bontogatjuk szorgalmasan, a következő négyes is hozott izgalmakat, szerencsére nem lőttünk mellé, minden bornak megtaláltuk a helyét. Az üres palackoknak meg a szelektív üvegzsákunkban. Ahogy Jamie Goode mondja, ne csak kóstoljunk, néha igyunk is.

Lassan gyakori horvát borfesztiválozónak mondhatom magamat: megfordultam két ízben a zágrábi Wine Gourmet-n, jártam a Vinistrán, részt vettem a Surduk Fesztiválon, illetve egyszer jómagam is locsoltam a bort és a torkomat az eszéki Bor és Művészet Éjszakáján. Ezúttal a zágrábi Vino.comra (hivatalosan Medunarodni Festival Vina i Kulinarstva) volt szerencsém eljutni. Ez a rendezvény számít mind közül tán a legnagyobbnak, amennyiben a horvát borvilág széles palettájával lenne kedvünk ismerkedni. Volt kedvünk.