A cikk szerzője egy októberi pénteken járt a Mandula étteremben, ahol nemcsak magyarul, de angolul, németül és franciául is rendeltek a vendégek. Kester Eddy szerint ez nem lenne meglepő a fővárosban, de ritka Villányban, ami ettől háromórányi autóútra található.
„A múlt héten nyitottunk, de a budapesti séf még csak heti öt napot dolgozik. Keressük azt, aki állandó lehet” – nyilatkozik Gere Attila a Financial Timesban. A lap kiemeli: Gere, Bock József és Tiffán Ede neve egyet jelent Villány reneszánszával, amit a borvidék sikeres vörösei alapoztak meg. A cikk foglalkozik a vállalkozás történetével, és azzal, a szálloda, a wellness szolgáltatások nem önmagában a profitért jöttek létre, hiszen az eladott bormennyiség mintegy 10 százaléka helyben talál gazdára.
A szerző megállapítja: Gere Attila ezzel nincs egyedül, a Vylyan Pincészetet vezető Debreczeni Mónika is úgy döntött, a borpince egy részében helyet kell adni a nagyszámú látogatóknak, akik az épület teraszán már nem mindig férnek el. A Vylyan az évente eladott 600 000 palack körülbelül 15 százalékát értékesíti a pincébe látogatóknak. Ír a cikk arról, hogy a vendégek szerte a világból érkeznek, előfordulnak japánul vagy kínaiul beszélők is, és ha lesz rá idő, itt is szeretnének állandó konyhát, szállást biztosítani.
A Financial Times cikke megemlíti: lehet, hogy a Tokaji régió híresebb, de turizmus tekintetében fej-fej mellett halad Villánnyal, ahol az első Borút is létrejött.
A Financial Times említett cikke online ide kattintva olvasható eredetiben. Gere Attila és pincészete történetével foglalkozik az október 16-ai Figyelő is, cikkük címe: Az ösztönös sztárborász. Ez előfizetők számára online itt hozzáférhető.
|