Budapest belvárosában élek, ahol a fény- és egyéb szennyezés miatt sokszor hiába kémlelem az esti égboltot, híre-hamva sincs a csillagoknak. Ahogyan máskor is szokásom, az online kóstolót követő estén kimentem a függőfolyosóra egy kis friss levegőt szívni, és láss csodát: a tintakék égen ott ragyogtak a csillagok! Kirajzolódtak a felismerhető képek, még a Göncöl rúdja is megvolt, hiánytalanul. „Hiszen fellőttük őket!” – jutott eszembe hirtelen. Persze a szél is segített, hogy tisztább legyen a kép, de nem tudtam ezt másként értékelni, mint hogy ezen az estén valami szép dolog történt.

Az összefogás gyönyörű példáját láttuk. Egy borvidék maroknyi borásza valamit elhatározott tíz évvel ezelőtt, és kitartó munkájuk eredményeként megszületett valami, amiben talán kezdetben még ők maguk sem hittek. Valami, ami az évek során csiszolódott, kristályosodott, amiben az idő előrehaladtával egyre több lett a fantázia és a szépség, és úgy tűnik, az eredmény hitet adott azoknak is, akik kezdetben másként gondolták. Az Egri Csillag testet öltött, az Egri Bikavér fehér párja ott aranylik a palackokban, mindegyik egyéniség a maga módján, és mindegyik szeretnivaló.

Hogy a borászok milyen mélységes hittel és alázattal végzik a munkájukat, azt bizonygatni senkinek sem kell, hiszen a természet lerázza magáról a dölyföt, és az elbizakodókat alaposan megtanítja kesztyűbe dudálni. De március 15-én kiváló érzékkel elkészített hétköznapi borokat (Egri Csillag Classicus), odafigyeléssel megalkotott ünnepi borokat (Egri Csillag Superior) és komoly műgonddal világra segített nagy borokat (Egri Csillag Grand Superior) kóstoltunk, és ezt az eredményt látva azt kell mondjuk, hogy ez nem lehet véletlen. Egerben jól állnak a „csillagok”.

És tegyük még hozzá, hogy jó volt hallgatni, ahogyan a borászok mesélnek. Online kóstoló ide vagy oda, ennek az estének megvolt a maga varázsa. Jó volt rácsodálkozni új arcokra, felfedezni eddig nem ismert szereplőket, megérezni a bor mögött az alkotó embert a maga szépséges, tépelődő, bizonytalan, konok, sérülékeny, de mégis erőt sugárzó mivoltában.

Köszönöm, hogy a négy moderátor egyike lehettem. Mindannyian máshonnan indultunk, mások vagyunk, mást tartunk szem előtt, de Győrffy Zoltán (Pécsi Borozó), Ercsey Dániel (WineSofa), Horkay András (CEWI), vagy jómagam (Borsmenta) egy dologban biztosan egyetértünk: a munkájukat kiválóan végző borászokat és az általuk világra segített borokat megmutatni országnak-világnak, és ezek élvezetéhez értő fogyasztókat nevelni, ez a mi kötelességünk. Remélem kiderült, hogy mi is olyan hittel és lelkesedéssel végezzük ezt a munkát, mint ahogyan a borászok dolgoznak a saját területükön, mert ha így van, végül mindig a fogyasztó nyer, és ez a lényeg!

Szabó Edit (Borsmenta)

Azzal kezdeném, hogy szeretek csapatban dolgozni, hiszek a közös munka gondolatébresztő, serkentő hatásában, hogy egymás gondolatai felvillanyozzák az embert és szélesebb perspektívában tudja látni a „Big pictures-t” nem csak a saját néha beszűkült szemszögéből. Így voltam az Egri Csillag fellövéssel is,  őszinte érdeklődéssel vártam a közös munkát moderátor társaimmal és nagyon kíváncsi voltam a kóstolón részvevő borászokra és boraikra, hogy együtt fedezhessük fel az Egri Csillag legújabb 2020 évjáratát, az ő bemutatásukban. Szerintem az a hiteles, ha ők mondják el, mit jelent számukra a közösségi együtt gondolkodás és az egri borok közös márka építése (legyen az Egri Csillag vagy Bikavér), ne pedig mi borszakértők próbáljunk meg erről a fogyasztóközönséget meggyőzni. 

Nekem abszolút élmény volt a kóstoló, jó volt hallgatni műsorvezető társaimat (Edit, Zoli, Dani királyok vagytok) hogyan közelítettek barátsággal a borászok és az Egri Csillag felé (a változatosság gyönyörködtet) és igazi élmény volt, ahogy a részvevő pincészetek képviselői, tulajdonosok, borászok, birtokigazgatók egységesen gondolkodtak az Egri csillagról, mint Eger fehérboros borvidéki márkájáról. Jó hallani, látni, hogy van működő borvidéki összefogás Egerben, aminek eredménye egy ma már 10 éve működő borvidéki fehérboros brand, aminek évről-évre egyre jobban definiálható a stílusa, aminek köszönhetően minden évben egyre több borkedvelő fogyasztja ezeket a borokat. Ahogy az este 12 pincészete kiemelte, az elsődleges fókusz az Egri Csillag Klasszikuson van, tiszta, könnyed, gyümölcsös, jól fogyasztható, könnyen értelmezhető borok, amely borok országosan elérhetők. Ugyanakkor a komoly klasszifikációs szabályzásnak köszönhetően, akik mélyebb, komolyabb, nem kifejezetten csak a „minden napok” borát keresnék, azok is megtalálhatják a számukra kedveset a Superior és Grand Superior Egri Csillagban, melyek a borvidék csúcs fehérborait adják.  

Miközben haladtunk az estében pincészetről, pincészetre, úgy kóstoltuk az Egri Csillag fellövés 2020 klasszikus borait sorba, melyet néha egy-két korábbi 2019-2016 évjárat Superior, Grand Superior boraival spékeltek meg(köszönjük). Igazi élmény volt a kóstoló, mind az, amit a borászok megfogalmaztak az este folyamán az Egri Csillaggal kapcsolatban, egy az egyben köszönt vissza a boraikban, legyen az Klasszikus tavasz indító Egri Csillag vagy „mélyebb hatást” kiváltó Grand Superior. Jó volt együtt kóstolni, együtt hallgatni és beszélgetni az Egri borvidékről, az Egri csillagról, az együtt gondolkodásról, jó volt csapatban lenni veletek. Köszönjük az élményt!

Horkay András (CEWI)

Már egy éve az online rendezvények világában élünk, ami bevallom meglehetősen fárasztó. Sosem gondoltam volna, hogy ennyivel fárasztóbb, mint egy valódi rendezvény, ahol hús-vér emberek mosolyognak egymásra, ahol rámordulhatok arra, aki éjfél előtt, kissé már dülöngélve nekem tántorodik, ahol kezet rázhatok a borászokkal, ahol az egyik kezemben pohárral, a másikban jegyzetfüzettel kell átverekednem magam a tömegen. Bár ott tartanánk, hogy újra ezek a problémáink!

Ha viszont online esemény és Zoom, akkor az Egri Csillag Fellövésen a lehető legtöbbet hoztuk ki a dologból, én legalábbis meglepően jól éreztem magam! Köszönhetően nyilván annak, hogy sok borász volt jelen, de annak is, hogy felváltva beszélgettünk velük, vagyis egyetlen pillanatra sem vált egysíkúvá, netán öncélúvá az egész.

Remélem a nézők is így látták, sajnos a visszajelzések fájó hiánya is jellemzője lett az elmúlt esztendőnek, hiányoznak a fintorok és a titokban lenyelt kortyok, amiről azt hiszik a kóstolón résztvevők, hogy nem látjuk meg, holott mindannyian így vagyunk ezzel (hacsak nem vezetünk!), én is kiköpöm ugyan a borokat, máshogy nem lehet 20-40-200 bort egy nap megkóstolni, de ha van egy-egy, ami valamiért nagyon megfog, abból néha „lecsúszik“ egy korty.

Most, hogy már ezen a coming out-on is túl vagyok, talán azt is bevallhatom (vissza is lehet nézni a kóstolóról készült videót), hogy bizony én mindhárom boromból lenyeltem egy kortyot! No nem azért, hogy jobban érezzem az utóízt, sokkal inkább azért, mert mérhetetlenül jólesett, mert ezek az Egri Csillagok bizony finomak, ne szépítsük és ne is akarjunk túlságosan szakmázni.

A klasszikus kategóriában igazi fröccsborok, a superior meglátásom szerint az „örömbor“ kategória, a grand superior pedig tudja azt, amit a Kárpát-medence elegáns, érlelhető, nagy fehérborai tudnak, ennél fogva az Egri Csillag a Bikavér fehér testvére, mint Old Shatterhand Winnetou mellett. Uff, én beszéltem!

Ercsey Dániel (WineSofa, Pécsi Borozó)

Nagyjából minden elhangzott, leiratott. Köszönjük az Egri Borút Egyesületnek, hogy lehetőséget adtak egy ilyen rendkívüli alkalomra, köszönet a borászoknak, jó volt veletek ezen az estén (is)! Kóstoljunk egri csillagokat, olvassuk és tanuljuk együtt a magyar bort!