Idén szeptemberben majd egy hetet töltöttem Portóban és a Douro-völgyében, hajókáztam és isteni szendvicseket ettem, no meg persze folyamatosan portóit kóstoltam. Az élmények közül is kimagaslik a meghívóim által szervezett látogatás a Ramos Pinto-nál, ahol az alapító család egyik leszármazottja, Jorge Rosas ügyvezető fogadott és vezetett körbe. A túrát borkóstoló és közös ebéd zárta, a városra néző ablakokkal bíró elegáns ebédlőben, ami a 310 éves borkereskedő ház első emeletén található, közvetlenül a folyó partján Gaiában.

Aktuálpolitikai tétel (sajnos), a Krím-félsziget szőlőskertjeiből, az apropó az ismert ukrán-orosz-krími helyzeten felül kenszei kolléga néhány hónapos ideiglenes távolléte volt, amit a pannon térségtől és a Krímtől egyaránt távol, az Újvilágban tölt el némi borászkodással. A hetven éves bort félve nyitottuk meg, dekantáltuk, szelőztettük, és volt egy olyan érzésünk, hogy inkább csak (bor)történelmi értéke lesz a kóstolónak.