Kérem Várjon!
Cikkek
Cognac és armagnac kóstolón jártunk

Amikor a Jánosáldásra gondolunk, számos film utolsó képkockái pereghetnek le szemünk előtt, sokféle befejezés-lehetőség, amelyek végén nem a stáblistára fókuszálunk, nem is Babitsra, hanem Ady Endre. A cél feltétlenül szentesíti az eszközt, vagy még inkább a lehetőséget, hogy mit viszünk magunkkal, vagy bennünket visz-e majd valaki, a vállán haza, etc. De ez a hely, illetve a szöveg írójának meglett férfi kora (is), inkább már klasszikus értékekre, mintsem holmi májat és lelket tépő sátánfiakra koncentrál. Így lehet, hogy befejezések és Jánosáldások tekintetében a hosszan zengő, klasszikus értékek után ácsingózunk, minden másra ott a szenvedély, amely jó esetben halálos.

Váncsodi József Oberon
2020. január 8. 13:26:33
Cikkek
A Lhéraud-ház Budapesten

„Azt hittem, 20-30-an lesznek.” „Te is itt, te is, senki nem dolgozik ma?” Néhány kérdés, amely elhangzott október 4-én. Kedd délután volt, és tele volt a Robinson étterem emelete, a meghívott vendégek túlnyomó többsége szabaddá tette magát erre a nem mindennapi cognac-kóstolóra. A Lhéraud-család tételeit maga Laurent Lhéraud, a Cognac Lhéraud ház tulajdonosa, valamint Markus del Monego MW, sommelier világbajnok vezette fel. A budapesti idő meglehetősen barátságtalanul fogadta őket, de ez csak növelte annak a cognaci napfénynek az értékét, amit Laurent-éknak személyiségükkel – és persze kiváló italaikkal – sikerült a szürke délutánba csempészniük.

SzAG
2016. október 7. 06:06:15