Mihez kezdjen a magamfajta „unatkozó” borszakíró a rendkívüli helyzetben? Miután minden nap gondosan körbetelefonálom a családom és a barátaim, takarítgatok és főzök, estére bizony jól tud esni egy pohár bor – főleg ha az ember lánya hozzá van szokva heti egy-két egész estés boros rendezvényhez és a pörgéshez a borbárban. Ilyenkor jó, hogy tele a borhűtő és hogy főszerkesztőnk arra buzdított, hogy osszuk meg otthoni borélményeinket, „hogy a karantén végére ne egyedül tűnjünk alkoholistának”. Kedden paprikás krumpli volt a vacsora, amihez valami könnyű vörösbort kívántunk meg, így a badacsonyi Szászi Birtok Bio Csókaszőlő 2018 borára esett a választásunk.

Az olaszrizlinghez való vonzódásomat nehezen tagadhatnám, ez a kedvenc fajtám. Mindegy, hogy melyik borvidékről vagy melyik országból, egy igazán jó olaszrizling mindig meg tudja dobogtatni a szívemet. Március 15-én, ünnepi hangulatban, forradalmi hevülettel két olaszt is sikerült megkóstolni. Nem külön-külön, hanem poharanként cserélgetve kóstoltuk a borokat, folyamatosan nyomon követve, hogy nyílnak meg a levegő hatására. A másnapot csak az egyik palack élte meg, ebéd utánra és délutáni szieszta elé nem is kívánhat jobbat az ember.