Két borvidék két kiemelkedő borásza, dr. Bodri István és Kovács Sándor fogott össze és rendezett közös borvacsora estet Pakson, a Fabro Pincében. Valódi gasztronómiai élményben volt részük a vendégeknek, hiszen a változatos fogások felvonultatása jól illusztrálta a magyar konyha sokszínűségét, mellyel a színes borpaletta tökéletes összhangot alkotott és rendkívüli harmóniát sugárzott. 

Bár a szekszárdihoz hasonlóan régi hagyománya van a szőlőművelésnek és borkészítésnek a tolnai részen is, maga a Tolnai borvidék még csak röpke tizenöt éves múlttal dicsekedhet. Ha egy kicsit letérünk a „sárga útról” és kiszakadunk a betonutak és panelházak rengetegéből, felfedezhetjük a Tolnai dombság szelíd lankáit, az általuk övezett bűbájos kis falvakat és városkákat, ahol szőlőültetvények és takaros kis présházak sorakoznak katonás rendben, múltat idézve, magukon viselve letűnt nyarakat, szüreteket, fűszeres és bársonyos borokat, beszélgetős délutánokat.

Nemcsak látogatóban voltunk a szeptember végi paksi Bor és Hal Ünnepen: míg kenszei kolléga a Sárgödör téri présházak borait kóstolta végig, addig emzé kolléga a halászléfőző-versenyen zsűrizett. De az is kiderült, hogy új rend van kialakulóban a paksi borászatok között: már szakmai szervezet fogja össze a feltörekvő pincészeteket.