Kérem Várjon!
Cikkek
Nyomozás a juhfark után
Tudósítások a borfesztiválról 2.
zoranka
2009 September 15.

Nem, ezúttal nem maradt ki sem Somló, sem Tokaj. Először három, vagy inkább négy somlói boremlék következzék. Somlón egyszer voltam, akkor egy hetet, szinte egyedül voltunk a Hotel Somlóban, sajátunk volt a medence, a teniszpálya, a hegy java. Szeptember eleje volt, még nem szüret, de már a balatoni szezonon túl, ami ugye azt jelentette, hogy már itt se volt senki. Hétvégén pár borturista. Nosztalgia félre: szeretem ezeket a borokat, szóval lesz itt némi elfogultság, de ennyi belefér.

Kezdjük a Kreinbacher borokkal. Azaz elébb a Szent Ilona néven forgalmazott tételekkel. Kóstoltunk bevezetésképpen egy 2007-es furmintot, nekem valahogy kevés volt benne mind a fajta, mind Somló. Van benne egy csipetnyi tramini, de alig érezhetően. Első bornak, jégtörőnek. Aztán egy Taposó-kút érkezett, az utolsó évjárat ezen a néven, hiszen a 2007-es már Olaszrizlingként jött ki. Kilencven százalékban olaszrizling van a 2006-osban is, de mellette tramini is, sőt pár öreg tőke van itt állítólag hárslevelűből, furmintból és juhfarkból is. Jó hangulatú bor ez, tisztább, zamatosabb, feszesebb struktúrával. Aztán jöttek a Kreinbacher márkanéven forgalmazott borok, elsőként egy Nagy-Somlói juhfark. 2007-ből. Talán ez tetszett a legjobban. A bor 100%-ban juhfark szőlőfajtából készült, 500 literes tölgyfahordóban erjesztve és érlelve 10 hónapon át. Nem kis alkohol van benne, tizennégyes talán, de nem lóg kis, mert masszív, jó savakkal, kemény arcéllel. Nekem bejön ez a típus. Ahogy kedvelem az Öreg tőkék borát is, a 2006-ost kóstoltuk meg itt, olaszrizling, hárslevelű és furmint. Szép, jól összerakott, jóivású. Érett bor. Aztán zárásként persze jött a somlai vörös, a Syrah 2007-ből. Izgalmas kis vörösbor, fűszeres, kakukkfüves illatbomba, gyógyfüvek és fűszernövények kicsiny boltja. Ízben meg erre az ásványosság jön rá, nem egy déli syrah, de határozottan izgalmas bor. Egyenletes, jó teljesítmény, de valami mégis hiányzott.

Továbbléptünk egy-két standdal és megkóstoltuk a Tornai Pincészet Top Selection borait is, mindegyiket a 2007-es évből. Aranyhegy Olaszrizlinggel kezdtünk, kicsit sablonos volt, elsőre elég zárt és hűvös. Aztán engedett fel, adott gyümölcsöt is, viszont a savak lendülete félúton mintha elveszett volna. A következő, az Aranyhegy Furmint elsőre is szebben kezdett, több volt benne a kraft, viszont a elegancia is. A Grófi Hárslevelűre így már nagyobb várakozással tekintettem és valóban jól volt felépítve a sor. Nyitott volt, virágos-mézes illatok, harapnivaló gyümölcsök a szájban, kis maradékcukor ellenpontozza a savakat, amelyek itt azért érezhetően megmaradtak. Az utolsó volt a legszebb, ebben egyetértettünk négyen is, a Grófi Juhfark. Aranysárga, kő, tea, citrusok az illatban. Azt mondják, ásványosság ez, elhiszem. Lendületet adó savak viszik a kortyot elég hosszan, az íz gazdag, az élmény kedves. Jó sor, bizalmat építő borok.

Átléptünk innen Laposáékhoz, a Bazaltbor standon egyetlen somlóit kóstoltunk meg, természetesen egy 2007-es juhfark volt az áldozat. Szalmasárga, szép szín, aztán illatban van kis barack, kismezei virág, meg bazalt. Természetesen, mi más. Szép savak, elég határozott, férfias bor, nem kis alkohollal, ebben nem kerekít maradékcukor, ez karakán, sziklából vágott típus. Nem is egyöntetű a véleményünk. Lotte és jómagam bólogatunk és még egy iskolai négyest is bevésünk a jegyzetekbe.

Fotók: Wéber Tamás

Aztán Kántorbandit észleljük a Zwack-standon, meg Tompadoktort is egy szempillantással később, át is vesszük a helyüket a Somlói Apátsági Pincészet borai előtt. Kóstolatlan ez a pince még nekünk, Szabózé kollégát itt még nem hagytuk el (vagy ő nem kallódott el csendülő poharak nyomában a tokaji udvarban…), szóval borász és műkedvelő hagyjuk magunkat vinni. A Tramini 2008 kedves, virágos, rózsás-vilmoskörtés, kortyban is kedveskedő, simulékony, szép struktúrájú bor. Nem mondhatunk egy rossz szót a Hárslevelű 2008-ról sem. Intenzív, illatos, hársas, kortyban nagyon koncentrált anyagnak tűnik, elég magas savak vannak benne, de a maradékcukor ezt teljesen visszafogja, arányban tartja. A Hilla 2008 hárslevelű, juhfark és furmint házasítása, félédes. Szegfűszeges-körtés kezdés, lassúbb tempójú bor, mint a korábbiak, de jól viszi a sav, nem lóg kis az édesség, van benne Somló is bőven. Szép volt itt minden bor, jó volt itt minden bor, nagy meglepetés volt nekünk ez a fajta somlói bor, ami talán egy kicsit másfajta utat mutat, de nem is szóltam még az abszolút kedvencünkről. Mi lenne más, mint a 2007-es Juhfark. Az egyik legintenzívebb juhfark-élményem, citrusos mázzal bevont barack és körte, mögötte fűszerek, fűszernövények intenzitásával. Nagy savak jönnek a kortyban, meg tizenötös alkohol és vele együtt némi édes is érkezik és lágyít, formál, kerekít. Mire a torokhoz ér, már mindent meghódított, a szájnak nem marad szeglete, ahol nem ezt a bort érezném. Még hosszasan, percekig. Markáns, karakteres, nagy bor. Csillagot is rajzolunk az ötös mellé az ellenőrzőbe és befejezzük a somlói sort. Most nem hiszem, hogy valaki is felül tudná múlni.