Kérem Várjon!
Cikkek
Grill a kertben
Francia módi sütögetés
zoranka
2012 August 07.

Amikor az estét egy pastis indítja, a grill felől húsok és fűszerek illata száll, és már az első rozé fröccs is (természetesen jól behűtve) az asztalon terem, ráadásul némi pétanque is kilátásban van, nem panaszkodom. A hétvégén a Schaár Erzsébet Múzeum kertjében rendezett francia grillpartit a Pezsgőház, megnéztük, megkóstoltuk.

A kertben még sosem jártam ezelőtt, hihetetlen kilátás van például a Csontváry Múzeum emeletére, amely teljesen máshogy fest innen, megvilágítva. A lampionok, az asztalok, az első percekben még kicsit félénkebb publikum szokja a terepet, kíváncsiskodunk, körbesétálunk, erre a gyermekünk kíváncsisága mindig jó alibi. Vannak ismerősök, borklubtársak, borturista barátok, meg ismerős arcok is sokan és nincs is üres hely, este hétre megtelik élettel a kert. A francia grill francia ötletgazdája, Fabrice Gonet, körbejár, ahogy a Pezsgőház séfje, Faragó István is megszólíttatik több asztaltársaság által.

Az asztalokon pedig olívakrém, szardellakrém, padlizsánkrém, ropogós kenyér, az első tálat percek alatt eltüntetjük. Még elég meleg van, a rozé fröccs csúszik, a család nemalkoholista kétharmadának a limonádé jön be. A bor egyébként villányi, csak rozé, gyöngyözőben és „simán”, a Csillagvölgy Pincészettől. Könnyed, friss, üdítő borok, a poharak többségében mintha bor lenne, elsősorban fröccsként, jó bort, jó áron, és van is rá kereslet…

Családunk öt és fél éves tagja sürgeti a főételt, a zsályás sertésborda iránt érdeklődik erősen, amihez köretként francia fűszeres grillkolbászt kér, meg ratatouille-t. Amikor felvilágosítjuk, hogy otthon nem kedveli a lecsót, simán rávágja, hogy ez nem lecsó és maga kezdi szeletelni a tányérját szinte teljesen betöltő húst. A töltött zöldségek kicsit több sót is elviseltek volna, de ez már egyéni ízlés dolga, amúgy finomak, paradicsomok és cukkinit vállalok be, meg csicseriborsós panisses-t.

A pétanque még nem kezdődik, így rögvest a desszertre váltunk, az őszibarack narancsvirágos rozéban nekem most nem jön be annyira, de a fenyőmagos torta kárpótol, remek, ha nem kéne szembenéznem reggel a mérleggel, nem csak egy szelet et vállaltam volna be. Azt az egyet meg a golyódobálós játékkal nehéz lesz lemozogni. A gyerekekkel kezdünk, élvezik a játékot, bele is feledkezünk, egy korty fröccs, egy jó dobás, jó későre jár, mire arra eszmélünk, hogy a vendégek többsége hazament. Egy utolsó menet (pétanque-készlet, mint leendő ajándék a listára felkerül), aztán mi is hazaindulunk.

Jók ezek a kezdeményezések, ahol az étel az alkalom, de ha feldobjuk egy remek helyszínnel, jó tematikával, egy kis játékkal, vidám emberekkel és jó hangulattal, kis lazaságot vihetünk az életbe, ami úgy hiányzik mostanság, mint még sosem.