Kemény küzdelem ez a természettel, ettől függetlenül mindkét alapvető fajtáját, a blaufränkisch/kékfrankost és a welschriesling/olaszrizlinget is a klímaváltozás nyertesének tartja (ezzel mondjuk nincs egyedül sem Ausztriában, sem Magyarországon).

Eisenberg fenegyereke, bár, egyrészt, nem klasszikus eisenbergi területen van a birtokközpont: Großpetersdorfban vagyunk, ami meglepő módon a magyar keresztségben a Nagyszentmihály nevet kapta. Az ellentmondás úgy oldódik fel, hogy az eredeti magyar településnév a Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt templomról kapta a nevét, míg a „Péter” bekerülése a német névbe egy elhallás következménye: az első német nyelvű említésben ez még „Pertlsdorf” volt. Kétségtelen, az egykor soknemzetiségű mezőváros (a megszokott német-magyar-horvát hármason kívül még hivatalos roma neve is van!) már legalább két évszázada túlnyomó többségében németek lakta település.

A szőlők azonban túlnyomó többségében tényleg az Eisenbergen húzódnak, a Szapary és a Reihburg dűlőkben, különösen az utóbbiból kerülnek ki az elmúlt két évtized osztrák kékfrankos fejlődését meghatározó vörösek, mint pl. a 2011-es évjárat, amelyet René Gabriel értékelt 20-ból 20 ponttal, vagy a 2018-as, amely a Falstaff Magazin szerint ér(t) 100-ból 100 pontot…

Mi most ezeket nem kóstoltuk, viszont három hordómintával kezdtünk.

Welschriesling 2023 Klassisch

Tartalmas bor, amely nagy fahordókban érik, finomseprűn, általában a szüretet követő év tavaszának a közepéig, majd utána palackozás és nyártól értékesítés következik. Ez a bor érett sárga almás jegyet mutat, pici tropikus felhanggal, csonthéjas érzettel, már most szép, 88 pont.

Blaufränkisch 2023 Klassisch

Az érlelési technika teljesen hasonló, csak hosszabb. A vártnak megfelelően az a bor még nagyon „gyerek”, pici meggy, kevés negro és fahéj érződik. Most (azt gondolom, még) 84 pont.

Mint mindegyik bor, ezek is a természetes élesztőjükkel erjedtek, spontán erjedésben. Az alap kékfrankos szőlői inkább agyagtalajokon nyugodnak.

Blaufränkisch 2021 Ried Szapary

2600 literes hordóban nyugszik a bor, Eisenberg és egész Burgenland egyik legjobb és legkiválóbb dűlőjéből. Már most gyönyörű, többrétegzettségű bor, cseresznye és meggy együttes játékával, pici gyógynövényes jegyekkel, még sok, de már jól beépülőfélben lévő tanninokkal. Némi pici kakaó is megjelenik a végén, a 2600 literes űrméret gondoskodik róla, hogy ez ne tolakodjon. 91 pont, és még csak hordóminta…

A termőterület az évek során 12 hektárra nőtt, önmagától soha nem vett volna az első birtokokhoz továbbiakat, de mindig szembejött a Burgenlandban komoly dilemma: ha az örökösök nem művelik tovább, akkor bizony előbb-utóbb üdülőterület lesz a szőlőből. Így került Lutzmannsburgból (Locsmánd, a legrégibb, oklevéllel igazolható boros település Ausztriában) is terület a kezelésébe, de Purbachból (Feketeváros), azaz a Leithaberg DAC területéről is van birtok – és természetesen bor is.

A kékfrankos mint zászlóshajó mellett kiemelt szerepet szán az olaszrizlingnek is: épp, amikor harminc éve elkezdte a borászkodást, kezdett az olaszrizling fogyasztása (majd a termelése is) erőteljesen csökkenni. A csökkenés nagy erőfeszítések ellenére sem állt meg országos szinten, de legalább jelentősen lelassult.

A kóstolóteremben már piaci tételekkel folytattuk a kóstolást.

Blaufränkisch 2019 Klassisch

A Csaterbergen, Purbachban, Markt Neuhodisban (Városhodász) és Eisenberg an der Pinka-n (Csejke) található szőlőkből együtt érlelődik. 2 év nagy fahordós érlelést 1 év palackos követ. Illatában és ízében is meggy, konyakmeggy fedezhető fel, egy picivel több alkohollal a kelleténél, az eddig már megismert gyógynövényes-kakaós hordós jegyekkel a háttérben. 86 pont most. Belépő kékfrankosként 13 eurós pincei áron, ami itt, az Eisenberg DAC területén egyáltalán nem kirívó, de ennyiért egy picivel több kell.

Blaufränkisch 2018 Klassisch

Egy évjárattal korábból. Fontos, ez volt mindeddig minden idők legmelegebb augusztusa a térségben. A hó végén, 30-án már pinot noirt szedtek, és nem rosénak… A kékfrankos szüret is befejeződött szeptember végére. Ez a bor kevésbé alkoholos érzetű, mint az előző, az egy év jót tett, picit érettebb ízekkel találkozunk, színe viszont mindkettőnek, mintha még újbor lenne, vibráló rubin. A tanninok mindkettőben szépen beépültek, selymesek. 88 pont

A Csaterberggel és a markt neuhodisi területtel Schiefer úr teljesen kiaknázza a DAC eltérő mikroklimatikus és talajtani adottságait. A Kohfidisch-hez (Gyepűfüzes) tartozó Csaterberg az Eisenberg DAC szintén legendás hegye, amelyen azonban nem régóta termelnek szőlőt: csak az 1848-as kiparcellázás és bérbeadás óta (Erdődy grófoké és a kulmi kolostoré volt a birtok), amit aztán a filoxéra megakaszt, és mai napig tartó termelési folytonosság csak a 20. század elején veszi kezdetét.

Schiefer úr nemcsak a terroirt, de a nevét is kiaknázza. Mivel a nevével együtt a területeken uralkodó kőzet (pala) is a címkére kerül, így a klasszikus sorozat után egy „schiefer” sorozat következik a márkában: a blauer schiefer és a weisser schiefer. Utóbbi egy olaszrizling-pinot blanc-grüner veltliner házasítás, amely mindazonáltal 80%-ban olaszt tartalmaz. Általában 2-3 héttel az alapszüretek után szedik hozzá a szőlőt, és az erjedés és érlelés kicsi, 300 literes, használt hordókban történik. Seprűn, 10-12 hónapi, majd szűretlenül kerül palackba.

A következő szint a „falusi” borok, az Ortsweinek szintje. Három ilyen kékfrankos kóstolásával folytatódott az ismerkedés. Ráadásul mindegyik a 2015-ös évjáratból.

Purbach 2015

Édes meggy, pici kakaó, karácsonyi fűszerek. Leithaberg DAC a terület, a birtok a Ried Hort területén van. 600-1200 literes hordókban történt az érlelés, különböző érlelési időkkel. A tőkék homokos, nagyon magas kagylómészkő tartalmú kőzeten növekednek. Ezeknek megfelelően közepesnél hosszabb lecsengés, második kortyra jól kiérezhető kovás íz. 88 pont

Lutzmannsburg 2015

Ez a konyakmeggyesebb, érettebb tétel. Hosszabb, sőt, már hosszúnak nevezhető lecsengéssel, enyhén kakaós háttérízzel. Picit világosabb, közepes rubin színnel. Ez a tétel magnumban tárolt, ez érezhetően jót tett az érlelődésének is. A leginkább beépült tanninokkal rendelkezik, mindhárom tételt tekintve, és szerinte, valamint szerintem is most ez a legszebb állapotú. 92 pont

Eisenberg an der Pinka 2015

A Ried Reihburg dűlőből, de nem dűlőszelektáltként, hanem „csak” Ortsweinként. Picit ebben is magas az alkoholérzet, de mivel tanninosabb is a többinél, ezért ez most jól áll neki. A leginkább hordó fűszeres a három közül, ugyanakkor a legkevésbé kakaós háttérrel, igaz, kevesebb meggyel is. Hosszú lecsengéssel, bársonyos korttyal, nagyon szép tétel ez is, 90 pont.

A kóstoló végére két nem kékfrankos tételt is tudtunk kóstolni, kicsit bepillantást nyerve a terület adottságainak a megmutatásába.

Schiefer ’m’ 2018

A szójáték részben már ismert, az „m” pedig a merlot-t jelenti.. Mely rubin szín. Elsőre a hordós érlelés jegyei (kakaó, kávé) elnyomják az elsődleges, gyümölcsös jegyeket. Pedig csak 1/3 részben kapott új barrique hordós érlelést, a többi fele-fele másod és harmadtöltésű. Második kortyra jön némi gyümölcsösség, de összességében nem meggyőző, 86 pont.

Pinot Noir 2020

Tipikus, világosabb enyhén téglás szín. Vajas, málnás illat, majd ízben még eper, dohány és kakaó egészíti ki. Egy friss, gyümölcsös, még a pályája elején járó pinot, megbízhatóan, de különösebb csillogás nélkül, 89 pont.