Miért pont bárvilág?

Úgy 15 évesen kezdtem el dolgozni a bátyám éttermében. 17 évesen kaptam egy lehetőséget, hogy lemenjek Siófokra felszolgálni. Ez annyira megtetszett, hogy hat szezonban egymás után folyamatosan visszajártam. A hatodik szezon végére jutottam el addig, hogy már nem elégedtem meg a „háttérmunkákkal”, mindenképp az emberek közelében akartam lenni. S azt láttam, hogy a bártender munka pont ilyen, és ekkor 8 általánossal elindultam ebbe az irányba.

Mi volt az első lépés?

23 évesen felhívtam az egyik bártender képzőt, hogy be tudok-e iratkozni hozzájuk, mert én itthon akartam megvalósítani magam. S nyitott ajtókkal fogadtak. Emellett pedig teljesen amatőr módon bekerült az Andrássy úti Hello Baby bárba. De mivel még továbbra sem éreztem magamban elég tudást, elvégeztem Nagy Zoliék akadémiáját. Ekkor ismerkedtem meg közelebbről a Butiq’Bar-ral is, Zoli bárjával. Elképedtem, miket csinálnak ott a fiúk, s elkezdtem a világ legismertebb bártendereinek a videóit nézni és azokból motiválódni, akik közül igazán Simone Caporale munkássága hatott rám. Célként tűztem ki, hogy azt a szellemiséget kövessem, amit ott láttam. Egyedi legyek, látványos, és nyomot hagyjak az emberekben a munkámmal, egyszóval 5 csillagos szervizt adjak megfizethető áron.

Hogy tudtál tovább fejlődni?

Elkezdtem én is versenyekre járni, többet meg is nyertem, így nem csak a vendégek, de a szakma is egyre jobban kezdett megismerni. Ekkor alakult ki a stílusom, a viktoriánius tálalás, s ekkor léptem tovább a Hello Baby Barból is.

Hova?

Nagy álmom volt a Boutiq’Bar-ba bekerülni, s egy napon Zoli felkért, dolgozzak vele. Viszont a 48. órában azt éreztem, nem tudok azonosulni a hellyel. Simone Caporale addigra már akkora hatással volt rám, hogy pontosan tudtam, mit akarok. Simone egy igazi nyakkendős hotelbáros, s tudtam, hogy ezt akarom én is. Egész életemben erős víziókkal éltem, s csak abban tudok működni, amiben valóban hiszek. S én ezt a hoteles bárvilágot akartam megvalósítani itthon, mert nem volt rá példa. Ezért elkezdtem körbejárni az 5 csillagos hoteleket, és ekkor hallottam, hogy a Kempinski Hotel bárjában, a Blue Fox The Bar-ban minden adott egy igazán menő hely kialakításához, de valahogy nem tudják megtalálni az útjukat. S ekkor találkozott össze a mi utunk.

De mégis hogy? Besétáltál és azt mondták, téged akarnak?

Majdnem. A kiszolgálás nagyon jól kezdődött. Leültettek, kaptam snack-et, vizet, s Norbi, a bármenedzser vette fel a rendelésem, ami egy Negroni volt… De nem sikerült úgy, ahogy annak kellett volna. S elkezdtünk beszélgetni arról, hogy lehetne mindent felpushingolni náluk. Két hét szervezkedés után behívtak egy interjúra, és rá két hétre megkaptam a munkaszerződésemet. 2 hónap múlva pedig már angolul mutattam be az itallapom.

Ahol szintén Simone Caporale-t követted.

Megszállottja vagyok a londoni Artesian bárnak, s arra alapoztam. Egyedi poharakkal, egyedi koncepcióval álltam a vezetőség elé, olyannal, amilyen nem volt még előtte Magyarországon. Ekkor végre meg tudtuk fogalmazni a bár stílusát, azt, amire mindig vágytam. Egy olyan 5 csillagos, felső kategóriás bár lettünk, ami megfizethető bárkinek.

De mégsem maradtál ott.

Elkezdtem utazgatni külföldre, s éreztem, ez az én következő utam. Még felépítettem nekik az Elysium itallapot, amiről tudtam, két évig stabilan fog állni a lábán, és elindultam Máltára egy magyar beruházói csapattal a vallettai Alchemy bárt megnyitni. 2018 elején jártunk, és Vallettán ekkor még csak egy valamire való bár volt, így pontosan tudtam, hogy csodát fogok tudni építeni. Létrehoztam egy önfenntartó bárrendszert, aminek az újrahasznosítás az alapja. Nyitástól hat hónapra Málta top 3-dik bárja lettünk, s bár a hely a legdrágább a szigeten, mégis szezonban folyamatosan telt házzal megy.

Miért jöttél haza?

Az Alchemy gyorsan megállt a saját lábán, ma már elég, ha félévente megyek csak oda. És ismét előkerült a Blue Fox The Bar is, hogy frissíteni kellene az itallapot, így újból valami nagyon maradandót tudok alkotni. Valamint, a főzés is beköszönt az életembe a ramen leves formájában, és egyelőre minden úgy néz ki, év végén egy kis éttermet is tudunk nyitni Budapesten. Hát, ezért – nevet.

Fotók: Blue Fox The Bar