A borospolcomon ráakadtam egy duettre: Németh Janó két 2012-es bora pihent ott, milyen lenne összenézni, mire képes egy kékfrankos, no és mire egy cabernet sauvignon hat év után? Az utóbbi időkben egyre inkább hiszek az időben, szeretem, ha nem a harsány erő, hanem a finom elegancia dominál a borban, ha vörös, akkor pláne.
Vajon mire gondoljon az ember, amikor száraz borok bemutatására szóló meghívót kap egy olyan pincészettől, amelyik sokáig az édes borok felsőbbrendűségét hirdette? Változó időkre? És egyáltalán: lehet-e érdekes egy olyan kóstoló, amelyeken az édes borvidékek nagyágyúi csak mellékszereplők?
Idén lett ötven éves a szalántai étterem, amelyet új üzemeltető nyitott újra a nyár elején. A háttér nem titok, a Tenkes Csárda csapata végezte el a ráncfelvarrást és hozta új formába a félszázados vendéglőt.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Vitaindító írás a Pécsi Borozó főszerkesztőjétől
-
A Simigh családnál jártam Gyönkön
