A nyitókép a szerző fotója
Soha nem látott borászati- és gasztronómiai rendezvénynek adott otthont Sopron, a kékfrankos fővárosa. A közel 300 résztvevőt felvonultató Kékfrankos Hangjai Borászati és Gasztronómiai Élménynapra nyolc országból érkeztek a borászati szakma képviselői, szakújságírók és meghatározó gazdasági szereplők, hogy megismerkedjenek a borvidékkel.
A polgi beszél
Mi pedig megadóan hallgatjuk
(Legalábbis így kezdődik a hivatalos sajtóanyag, amit azért érdemes egy picikét árnyalni. Tudniillik a mindenféle köszöntő beszédekben elhangzott, hogy Sopronnak végre lesz közösségi vinotékája, amivel az az egyetlen apró probléma, hogy 2009-ben engem a BORIGO Magazin szerkesztőjeként Rigler Zsolt már elkalauzolt az akkor működő közösségi vinotékába, ami a mostani Tourinform iroda helyén volt az óvárosban. Az ötlet jó, akkor is jó volt, jó lenne tudni, hogy vajon mi történt az akkorival, ami miatt most a város egy olyan épületet ajándékozott a borászoknak közösségi vinotéka céljára, ami alatt a mélyben egy patak folyik és aminek emiatt állandóan vizesednek a falai, bortárolásra lehet, hogy alkalmatlanná téve a helyiséget. No mindegy, ez csak egy a felmerülő anomáliák közül. A szervezés például nagyon lelkes de teljesen amatőr volt, a sétáló kóstolón a borászatok asztaláról hiányoztak a kiöntők, a köpőcsészék, nem volt jég így a borok gyorsan megmelegedtek, stb.)
Taschner Kurt pezsgőt bont a tiszteletünkre
A harminchárom kiállító, köztük 20 borászat, 70 kiemelt tétellel, a soproni borok legjavát felvonultatva adott betekintést e vidék kincseibe. A soproni nedűk mellett, egyedi gasztroélmények várták a meghívott vendégeket, akik az izgalmas borokon túl a legkülönfélébb gasztro-ínyencségek és táj jellegű ételek közül kóstolhattak. (Jöjjön újra a kommentár, ezúttal talán kevésbé maliciózusan. Magos Zoli barátom a Bojtorina vegán étteremtől olyan marokkói hangulatú csicseriborsó ragut rittyentett rengeteg friss korianderrel, hogy mind a tíz ujjamat megnyaltam utána. Ráadásul szerény meglátásom szerint Töltl Szepi édeskés Generosa bora piszkosul jól lekísérte a fogást.)
Szepi első Generosája (fotó: Ercsey Dániel)
Sok érdekességet, Sopronhoz kapcsolódó legendát hallhattak az érdeklődők a belvárosi séták során, amelyeket Taschner Tamás és Vránich István vezettek. A városnéző túrák alatt Sopron rejtett értékeibe, érdekességeibe is betekintést nyertek a résztvevők. (Mi az hogy! Hiába érkeztem a Budapestről indított sajtóbusszal, a munkám jellegéből adódóan inkább a külföldi újságírók között találtam sok kedves ismerőst, így nem volt kérdés, hogy az angol nyelvű vezetéshez csatlakozom, amit Vránich István tartott. A városi séta informatív volt, tökéletes angolsággal és sok humorral, amihez csak gratulálni tudok!)
A tűztorony (fotó: Ercsey Dániel)
A rendezvény rangját tovább emelte az inspiratív „Bor beszél belőlünk” szakmai program, amikoris Dr. Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus, Dr. Csizmadia András a Borschola alapítója, borszakértő, Viniczai Sándor borszakértő, Taschner Kurt István a Magyar Borakadémia Főtitkára és Molnár Tibor, a Soproni Borút Egyesület elnöke olyan fontos témákról beszélgetettek, mint az összefogás fontossága, a magyar bor helyzete, a branding és a márkázás elengedhetetlen szerepe, valamint a nemzetközi ismertség relevanciája. (Kedves dolog volt Fiáth Attilától szinte egyből az én előző napi FB posztom boncolgatásával kezdeni a dolgokat, de ezeken túl, bár sok mindenben nem értünk egyet, fontosnak tartom megjegyezni, hogy impulzív beszélgetést hallhattunk, ahol leginkább Attila vitte a prímet és sok dologban bizony maximálisan igaza van. A tokaji probléma kapcsán szinte biztosan…)
Városi séta közben (fotó: Ercsey Dániel)
Az egész napos ízutazás programjait alatt nagyszerű zenekarok (Váradi-Haász Duó – Simon Andrea, Four Corners, Blue Cafe Band) örömzenéje tette még emlékezetesebbé a szüreti időszak végét.
Az volt az eredeti tervem, hogy mindenkitől mindent végigkóstolok, aztán ahogy ez lenni szokott, a terv az ötödik percben dugába dőlt. Először kávézni mentem el Jánosi Csillával (a Wine’a More utazási iroda üdvöskéjével) és egy bolgár újságíró hölggyel (Marina Karakonovával),
utána az ebéd elhúzódott egy kollegiális beszélgetés miatt, a délutánt keresztül húzta a rendkívül színvonalas városi séta, utána pedig bármennyire is nem terveztem, ott ragadtam Fiáth Attila miatt a beszélgetésen. Így csak Iváncsics Zoli bácsi 2019-es merlot-ját és 2017-es cabernet sauvignonját emelném ki, mindkettő nagy testű, de egyensúllyal bíró bor, utóbbi talán most van a csúcsán és a hozzá készített Harrer csokival számomra új szintre emelték a csoki-vörösbor párosítást!
Fotó: Ercsey Dániel
A balfi Haurer pince 2019-es alap kékfrankosa üdítően friss és gyümölcsös, igazi „kérek még“ bor, nem lehet betelni vele. Töltl Szepi 2019-es kékfrankosa ennek az ellentéte, izmos és vagány, hosszan érlelhető kékfrankos, amiből érdemes betárazni 2-3 kartonnal a következő 6-10 évre!
Fotó: Ercsey Dániel
Töltl Szepi magyaráz (fotó: Ercsey Dániel)
Az Etyeki Kúria soproni borai közül számomra kiemelkedett a 2018-as merlot, nemzetközi stílusával, letisztultságával, eleganciájával, míg a forgalomban még nem lévő, 2017-es soproni cuvée (nem tudni még, hogy mi lesz a neve) biztosan nagyot fog szólni, érdemes figyelni, hogy mikor bukkan fel végre a piacon. A Stubenwoll Pincénél Orosz Csabival jót is beszélgettünk, miközben tőlük szinte minden berúgta az ajtót, a fahordós Műhely rozétól (2021) kezdve, a seprőn tartott zöldveltelinin (2021 - tartályminta) és csodás kékfrankoson (2019) át egészen a vadiúj syrah-ig (2020), ami biztosan nagyot fog szólni, ha már kapható lesz, annyira fűszeres, vibráló és elegáns.
Fotó: Ercsey Dániel
Végezetül Zacháréknál dobtam egy hátast először a zöldveltelinitől (2019), majd rögtön egy újabbat a chardonnay (2020) elegáns savaitól és a hordóhasználattól. Mások ezt 200 évig kísérletezgetik, itt jelentem tökéletesek az arányok!
Fotó: Ercsey Dániel
Ami a többieket illeti, a Steigler borokhoz nem jutottam oda, de elég sokat írok róluk, Magyar Dezsőt csak messziről láttam, Taschner Kurtnak csak köszönni volt időm, akárcsak Molnár Titinek, akinek csak odaintettem, úgyhogy 2023. első negyedévében visszatérek, rettegj Sopron! Lesz nálam kamera (a Lecsengés miatt), toll és füzet (a Pécsi Borozó miatt) és lehet, hogy velem lesz Sue Tolson is (a Winesofa miatt). Én már nagyon várom!
Résztvevő borászatok:
Etyeki Kúria Borgazdaság soproni borai
Hauer Pince
Hermann Pince
Horváth Bor
Töltl Pincészet
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Исто на српском
