Nyitókép: ChatGPT, innen

Kivágási támogatás Rheinland-Pfalzban

5000 eurós hektáronkénti kivágási támogatást szavazott meg a tartományi kormány, amelyeket a 2026. novemberétől, a szüret utántól kivágott területek után lehet igénybe venni. Cél a termőterület tartós csökkentése, igazodva a csökkenő borfogyasztáshoz. 

A feltételek szigorúak: ténylegesen termő területekre lehet csak igénybe venni a támogatást (24-es és 25-ös szüreti jelentés, illetve a 26-os leadása a bizonyítási alap), nem kaphatott korábban telepítési támogatást a terület, és tíz évig nem is lehet újra telepíteni. 

A minőségi védelem miatt a 30%-os és nagyobb meredekségű területekre nem jár a támogatás.

Kb. 1400 hektárt érinthet a program, a tartomány mind a hat borvidékéből (Rheinhessen, Pfalz, Mosel, Nahe, Ahr, Mittelrhein), ez az eddigi 65 ezer hektáros termőterület mintegy két százaléka. 

A Cava beszakadása

A 2023-as 250 millió palack után 2025-ben már csak 190 millió palackot értékesítettek a Cavából, és ha nem történik csoda, a 2026-os volumen ezt is alul fogja múlni.

Ennek megfelelően krízishelyzet alakult ki már a terményfelvásárlásnál is. Miközben a hivatalos minimális felvásárlási ár az idei évre 94 cent kg-onként, addig termelők tucatjai nem tudják/tudták 25-30 centnél többért eladni a szőlőjüket. Aminek a szépséghibája, hogy a katalán Borászati és Borintézet, az Incavi szerin az idei termelési költségek valahol 53-56 centes kilónkénti volumennél fekszenek… Magyarán, teljes ráfizetés volt termelni. Pláne, hogy szintén az Incavi szerint kb négyezer tonna termést még így sem fognak tudni eladni…

Az Incavi másik várakozása, hogy a jelenleg még 38 ezer hektáros termőterület akár 15%-át, azaz, több, mint 5 ezer hektárt is kivághatnak, akár még 2026. késő őszétől, de legalábbis felhagynak a termelésükkel.

Gyakorlatorientált projekt a szőlő utáni életre

A termőterület folyamatos és egyre nagyobb csökkenése, csökkentése ugyanakkor felszínre hív egy másik kérdést is: mi lesz az így felhagyott területekkel, mi lesz a gazdák bevételével.

Erre a kérdésre jelenleg nincsen válasz. Szövetségi támogatással most indított a Geisenheimi Egyetem egy hároméves kísérleti projektet, amelynek keretében pont ez a kérdés van a fókuszban. A klíma-alkalmazkodás, a biodiverzitás, tájápolás, turizmus és új gazdasági modellek komplex céljának megfelelve indítanak több, kivágott területen olyan projekteket, amelyek keretében új növényi kultúrákat próbálnak ki, természetközeli struktúrákat hoznak létre, illetve időben korlátozott hasznosítási verziókat vizsgálnak. 

De mit csináljunk, ha sok szőlőnk marad még ezután is?

Pl. új összefogást, borvidéki stratégiát. Szintén Rheinhessen ezt az utat választja a borvidéki stratégia 2030+ megalkotásával. Borászok, értékesítési és turisztikai szakemberek és további, rokon ágazatok képviselői ültek le, hogy kétszáz szakember, illetve érdekelt fél visszajelzései alapján először a borvidék történetében, egy komplex stratégiát alkossanak. A cél, hogy az eredetmárkát erősítsék, a borgazdaság értékeit jobban kihasználják. Ennek elérése érdekében, a fenti összefogással azt akarják elérni, hogy az emberek érdeklődjenek a bor iránt, a bor élménnyé kreálják, azzal a minőséget és az innovációt kapcsolják össze. A munka most kezdődött, kíváncsian várjuk a fejleményeket.