Kérem Várjon!
Cikkek
Fröccs-kalauz
Kérek egy fröccsöt!
mz&kenszei
2010 August 02.

A fröccs létjogosultságát nem kell bizonygatni (Hamvas, Krúdy és számtalan tekintély már megtette). Ez a bő másfél évszázados, kifejezetten a magyar lélekre hangolt (bor)koktél rekordgyorsasággal, a szódavízzel együtt vált ismerté és népszerűvé. Túlélte a történelem minden viharát, politikai rendszerét, a közízlés és szájíz akármilyen megváltozását. Azt is, hogy irodalmi magasságokból rosszhírűvé és az alkoholizmus kispolgári jelképévé vált. Kikezdte, de meg nem roppantotta a fröccs népszerűségét, hogy évekig (a lényegét jelentő olcsóságánál fogva) neve összeforrt a rossz minőségű, pocsék borokkal. Pedig itt az ideje annak (aki még nem tudná), hogy mindenki megértse: jó fröccsöt csak jó borból lehet készíteni.

Mi a fröccs?
Fröccsöt a bor és szóda különböző keverési arányával készítünk. A köznyelv más összetevők keverését is elnevezte fröccsnek, de ezeket hagyjuk nyugodtan figyelmen kívül, a borok vagy szóda helyett más tartalmazó italokat hívjuk csak koktélnak.

Hogyan született?
A szürke hétköznapokba begyöngyöző fröccsnek is megvan a maga születési legendája. Hegedüs Géza írónak köszönhetően elterjedt és szép történet, miszerint a (a világegyetemben legelső) fröccs Fáy András fóti szüretén született, amikor is Jedlik Ányos „spriccert” készített a szüretelőknek szikvízzel. Az új ital nevét a jelenlévő Vörösmarty Mihály túl németesnek találta, és elkeresztelte fröccsre legott, majd megírta a Fóti dal című versét. Baksa Péter kutatásában (bár elismerte annak szépségét) cáfolta a Hegedüs-legendát. Egyrészt a Fóti dal az 1844-re datált ominózus szüret helyett már 1842-re elkészült. Kicsi volt annak az esélye, hogy Jedlik személyesen jelen volt az illusztris társaságban, bár az írásos emlékek a résztvevőket számon tartják, Jedlik neve nem szerepelt közöttük. A kutatások szerint Jedlik már 1829-ben nagyközönség előtt mutatta be a szódáspalackját (széndioxid és víz elegyet amúgy már 1767-ben készített Joseph Priestley angol feltaláló, s utána mások is dolgoztak az ügyön),1841-ben pedig a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók második nagygyűlésén mint a bor hígítására alkalmas és tetszetős készüléket mutatta be. A Fóti dal valószínűleg már készen érkezett a szüretre, s nem is a fröccsről, hanem Fáy András boráról szól (pezsgő készítéssel maga Vörösmarty is próbálkozott birtokán, siralmas eredménnyel). Szintén a Baksa tanulmány értekezik arról, hogy a spriccer szó csak 1879-ben, a fröccs meg 1890-ben jelent meg először a magyar szótárakban, írásos emlékekben.

Ásványvíz vagy szóda?

Bicskanyitogatásra készteti az elkötelezett fröccsözőket, ha a fröccsöt szóda helyett ásványvízzel készítik. Az igazság azonban az, amennyiben olyan ásványvizet használunk, mely kellően magas széndioxid tartalommal rendelkezik, s nincs zavaró mellékíze, vagy érezhető ásványossága, jól helyettesíti a szódát. Az Index tavaly nyáron végzett kóstolóján kizárólag szódapárti bortudorok teszteltek ásványvízzel, vagy szódával higított fröccsöt: a résztvevők meglepetésére a szóda az utolsó helyen végzett. Igaz, egy szép szódásüveg sokkal jobban mutat az asztalon a bor mellett, mint az ásványvizes, és persze az esztétikai élmény mellett jóval olcsóbb is. (Azért mi az ortodox vonalat erősítjük, és a szódára esküszünk.

Mennyi az annyi?

A jó fröccs se nem drága, se nem túl olcsó, az ára épp megfelelő. A szóda decijéért azonban tíz-húsz forintnál többet elkérni nem szép dolog. Az itallapon a fröccsnek legalább annyira megérdemelt helye van, mint a sörnek, és jóval több, mint a kólának. Tavaly a Magyar Bormarketing Kht. folytatott országos Fröccskampányt, melynek keretében Guiness rekorder 500 literes kisfröccsöt is készítettek Budapesten. A félbeszakadt kampány célja követendő: a lenézett „kocsmaital” divatos és büszke itallá emelése.

Miből kérjük?
Fröccsöt sose szégyenkezve kérjünk, hanem büszkén. Silány borból csak silány fröccs készíthető, törekedjünk ezért a jó minőségű borokra. Olaszrizling, rizlingszilváni, zöldveltelini, rajnai rizling a legelterjedtebb talán, de irsai olivérből, sőt chardonnay-ból is lehet jó fröccsöt készíteni. Rozéból és sillerből pedig szinte bármikor. A fajtáknál is fontosabb, hogy a bor ropogós, erőteljes savakkal rendelkezzen. A lapos, barrikolt, savhiányos, parfümös, magas alkoholtartalmú borokból nem jó a fröccs. Tévhit az is, hogy a savanyú, savanykás borokat kellene használnunk. A szóda nem feljavításra, hibák elfedésére szolgál, hanem a harmónia fontos komponense. Még egy jó tanács: fröccsből mindig kettőt kérjünk. Egyet szomjoltásra, egyet pedig iszogatni.

Holnaptól a fröccskommandó pécsi kocsmákban és vendéglátóhelyeken keresi majd a tisztességes fröccsöt. Ár érték arány, a bor és szóda minősége, az adott vendéglátóegység összbenyomása alapján kategorizáljuk majd a helyeket.

Fröccs-lexikon

Kimásolható fröccs-lap, hogy mindig kéznél legyen a borivásnál. A fröccsök a belekevert bor mennyisége szerinti növekvő sorrendben.
Diákfröccs: 1 pohár szódához egy kevéske bor
Kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl szódavíz
Hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szódavíz
Lakófröccs: 1 dl bor + 4 dl szódavíz
Távolugrás (Sóherfröccs): 1 dl bor és 9 dl szódavíz
Nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szódavíz
Viceházmester: 2 dl bor + 3 dl szódavíz
Bakteranyós: 2,5 dl bor + 2,5 dl szódavíz
Házmester: 3 dl bor + 2 dl szódavíz
Háziúr: 4 dl bor + 1 dl szódavíz
Alpolgármester: 4 dl bor + 6 dl szódavíz
Mafla vagy maflás: 5 dl bor + 5 dl szódavíz
Polgármester: 6 dl bor + 4 dl szódavíz
Magyar-Angol: 6 dl bor + 3 dl szódavíz
Avasi fröccs: 7 dl bor + 3dl szódavíz
Krúdy-fröccs: 9 dl bor + 1 dl szódavíz (ahol a szóda megnevetteti a bort)
Csatos vagy csattos: 10 dl bor + fél liter szódavíz
Lámpás: 15 dl bor + 5 dl szódavíz
+1
Újházi fröccs:
bor és kovászos uborka levének keverése