A Mandulavirágzási Tudományos Napok második napja azokról a hasznos molekulákról szólt, amelyek évezredek óta állnak az emberiség szolgálatában – a szőlőnövénytől a borospohárig. Két vendégelőadó is színesítette a témát, amely több különböző szempontból is bemutatta a szőlő, a bor kémiai, genetikai hátterét, élettani hatásait és még sok kapcsolódó érdekességet.
Jakab Gábor témavezetői megnyitója után Benoit Poinssot, a Bourgogne-i egyetemről érkezett vendégelőadó vette át a szót. Kutatócsoportjával azt vizsgálták, hogy a szőlőnövény immunválaszai milyen körülmények között javíthatóak különböző kórokozókkal szemben. Hideg Éva egyetemi tanár a szőlő abiotikus stressz válaszait mutatta be előadásában. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködve kutatják, hogy a szőlőnövény kedvezőtlen környezeti és éghajlati tényezők hatására az egyensúlyi állapotát hogyan tudja megtartani és ezt milyen molekuláris folyamatok révén éri el. Majd Boros Borbála adjunktus és Tóth Zoltán PhD hallgató, a PTE TTK SZBI munkatársai a szőlő és a bor polifenol vegyületeit mutatták be, melyek gyulladáscsökkentő, antibakteriális, antiallergén, antioxidáns hatásúak. Oláh Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem KK Genetika és Növénynemesítés Tanszékének egyetemi docense a szőlő stressz válaszainak módosítási lehetőségeit ismertette géntechnológiai módszerekkel.
Jakab Gábor, a PTE TTK Növényélettani Tanszék és a SZBI egyetemi tanára szőlő polifenol tartalmát befolyásoló genetikai és környezeti tényezőket elemezte. Érdekes előadásából megtudhattuk, hogy a fehér szőlő egy genetikai változás miatt jöhetett létre, amelyhez hasonlóak most is történnek. Veres Balázs a PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének adjunktusa a ferulaldehid, egy polifenol bomlástermék gyulladásos folyamatokra (pl. szepszis) gyakorolt hatását mutatta be: „Eredményeink azt mutatják, hogy a polifenolok degradációs termékei, mint a ferulaldehid, jelentős mértékben hozzájárulnak a tradicionális medicinában használt és egészséges ételeinkben előforduló polifenolok gyulladáscsökkentő hatásához."
Kunsági-Máté Sándor a vörösborok változó színeinek összetett egyensúlyát vette górcső alá. Közismert tény, hogy a vörösborok az évek múlásával veszítenek színükből. Ennek kiküszöbölésére fejlesztettek ki egy új borkezelési eljárást, amelynek nyomán a bor színanyagai stabilabbnak mutatkoznak még évek múltán is. Ezután Figler Máriaegyetemi tanár az egészségvédő táplálkozásról tartott mindannyiunk számára fontos előadást. Megtudhattuk, hogy a vörösbor és az étcsokoládé is számunkra hasznos polifenol vegyületeket tartalmaz.
Teszlák Péter adjunktus a klímaváltozás és a szőlő ökofiziológiáját kutatja, erről hallhattunk egy beszámolót. Szabó Géza és Aubert Antal egyetemi docensek a turizmus és a bormarketing kapcsolatát térképezték fel a Pannon Borrégióban, amely elsőként ismerte fel a borrégiók összefogásának szükségességét legalább az egységes kommunikációs kampányok szintjén. Szintén fontos tényező a gasztronómia és a bor kapcsolatának erősítése, amelyben régiónk szintén az élen jár. Végül a témavezető, Jakab Gábor foglalta össze az eredményes, interdiszciplináris nap fő gondolatait.