Kérem Várjon!
Cikkek
Egyszer véget ér
Fröccs-kalauz: Papucs, Csalogány
szerk.
2010 August 16.

Egy kultikus, legendákkal és karakterekkel teli, meg a látókörből legtöbbször kieső fröccsözőt látogattunk meg. Vizezett fröccs és egyéb meglepetések, tisztességes bor a körforgalomnál.

Káptalan Borozó, Janus utca 8.

Ki ne halott volna a „Papucsról”? A hivatalos nevén Káptalan Borozó előfordul még Sétatéri Borozóként, rögtön a trafikos mellett, de leginkább „Papucs” néven terjedt el (nemcsak) a pécsi egyetemisták között, akiket minden idősebb szaktárs riogatott már a legendás kocsmával. Megállt itt az idő, a fehérre meszelt belső teret múltidéző kellékek és családi fotográfiák hangulatosítják. Mégsem vethetjük a tulajdonos szemére, hogy eljárt felette az említett idő, mert egy valamivel mindig lépést tartottak: az árak nemhogy az infláció, de a kultikus helyekre oly kiéhezett fiatalság töretlen érdeklődése előtt jártak eggyel, egy kiadós ivászat itt rég nem tartozik az olcsó megoldások közé. Főként, hogy a minőség nem követte a megnövekedett igényeket, s az árakat leszámítva megmaradt annak, ami: egy szebb időket megélt, ha nem is lepukkant, de avíttas belvárosi kiskocsmának.

Folyóbor kínálata mindenesetre tág, s közszemlére téve: Dél-Dunántúli Ottonel Muskotály, Chardonnay, Vörös és Fehér, a bolond divatnak köszönhetően pedig egy villányi rozé is befigyel. Fehér fröccsöt kérünk, így a deci szóda rögtön negyed áron kél el fröccsben. A tetszetős külcsín a műanyag poháron át is rizling dominanciára utal, belekortyolva azonban minden megvan, csak a bor hiányzik éppen. A bor vagy vizezett, vagy olyan harmat gyenge eleve, hogy egy négyfős, kevésbé gyakorlott társaság is letudhat belőle száz kisfröccsöt egy este alatt. Távolról, valahol a szódán túlról köszöntget azért némi alkohol, utóízben azonban (mi jobb esetben is helytelen szállításra-tárolá ra tippelünk) vas íz jelentkezik. Rozéval folytatjuk, ami nemcsak színben, de ízben is halvány. A borral talán még nem is lenne gond, de szintén elbújik a szóda mögött.

Számla

Dél-Dunántúli Fehér kisfröccs: 90 Ft
Villányi Rozé kisfröccs: 120 Ft

Másfél fröccsös hely
A kultikus volta, meg nosztalgiázás miatt egy próbát megér, de sok energiát nem kell belefektetni. A bor vagy nevetséges, vagy rosszabb esetben felvizezett. Kár érte, nem volt ez mindig így.


Csalogány Presszó, Kacsóh Pongrác utca 2.

A Csalogány valahogy mindig kiesett az ember látóköréből, a Bartók Béla és az Aradi Vértanúk kereszteződésénél (most már körforgalmánál) csak elvétve bukkantunk fel, véletlenül sosem estünk be ide. A Barbakán közeliség ellenére ízig-vérig panelkocsma hangulat, egy ideje felújítva, Khaled Avinci szállította a stílust. Azért megmaradt rendes kiskocsmának, bár már érezhetően a fiataloknak szánt kínálattal és kiszolgálással, no meg persze jól eltalált árakkal.

Mondhatnánk, hogy nem, pedig igenis meglepődünk, mikor a folyóbor kínálatban a versendi Kovács-Harmat Pincészet szortimentjének ivósabb részét találjuk, olasztól a portugieserig. Be kell érnünk azonban juhfarkkal, magnum palackból érkezik egyenesen a hűtőből, s csak az erőtlen, nem hideg szóda, meg az előzőleg likőrt mért dekás adagoló zavar be ízben (utóbbi csak az egyik pohárban). A juhfark mindenesetre kellemes társ, inkább estékre, nappal hamar elfáradhat tőle a gyanútlan fröccsöző. A rozé kisimultabb tétel már, jelentékeny mennyiség elfogyasztását is lehetővé teszi. Telt ízek, savak még éppen a helyén, kissé fáradóban azért, de még elég az alkohol elhordására. Külön öröm, hogy fröccshöz a szóda ingyen van, utóbbi bárcsak lenne tisztességesebb anyagból.

Számla
Kovács-Harmat Juhfark kisfröccs: 150 Ft
Kovács-Harmat Rozé kisfröccs: 150 Ft

Háromfröccsös hely
Belevaló ifjúsági kiskocsma egyedi és találó megjelenéssel, célnak még túlontúl is megfelelő folyóborral, apróbb gyengeségekkel. Ha mindenhol ezzel nevelnék a borra a fiatalságot, nem fogyna annyi boros-kóla.

Fröccs-térkép

 


Fröccs-térkép nagyobb térképen való megjelenítése