Mielőtt részleteznénk a párbaj mozzanatait, vessünk egy kis kitekintést a borvidéki különbözőségekre. Borvidékenként eltérőek az éghajlati viszonyok, talajadottságok, amik nagymértékben meghatározzák a borok savtartalmát, alkoholtartalmát, íz- és illatvilágát. A kóstoló célja az volt, hogy felfedezzük az eltérő éghajlati és talajadottságoknak köszönhetően kialakult különbségeket ugyanabban a fajtában, jelen esetben a kékfrankosban. A borok jellemzőit nemcsak a borvidéki sajátosságok határozzák meg, hanem a szüret időpontjának kiválasztása; az alkalmazott feldolgozási és érlelési technológia.

Nézzük részletesen a borvidékeket, hogy miben is térnek el egymástól elsősorban a talajadottságokat tekintve!

Egri Borvidék: északi részét tengeri kőzetek alkotják, míg déli részét a 19 millió évvel ezelőtt működő tűzhányókból származó riolittufa és a riolit-dácit lávakőzet építi fel. A riolittufa rendkívül gazdag ásványi anyagokban és nyomelemekben, ez nagyon kedvez a szőlőnek. Az Eged-hegy különlegessége abban rejlik, hogy talaja nem riolittufa, hanem szürke mészkő. Ezt a területet tenger borította és ebből rakódott le a mészkőre egy mészmárga alapú üledék, amelyet nummulites mésznek hívnak és ez alkotja a Nagy-Eged legjellemzőbb kőzetét.

Szekszárdi Borvidék: alapvető kőzete a pannonhomokkal kevert lösz, melyre a különböző dűlőkön más-más talaj a jellemző. A Bodzási-dűlőt emelném ki a Kékfrankos miatt, hiszen ezt kékfrankos-dűlőnek is hívják ahol a teraszokat meszes és vörösagyagos talaj alkotja.

Villányi Borvidék: különlegességét a szubmediterrán klíma eredményezi, az alapkőzet lösztakaró, a hegység lejtőit mészben gazdag lösz és agyag borítja. A jellemző rendzina talajok meszes kőzeten alakulnak ki, magas a szerves anyag tartalmuk. 

Soproni Borvidék: alapkőzetei a kvarcit, kristályos pala, gneisz, erre meszes tengeri üledék és barna erdőtalaj került. Szinte minden dűlőben találunk Kékfrankost.

Dél-Balatoni (Balatonboglári) Borvidék: A talajképző kőzet a lösz, ezen leginkább agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatóak. A borvidék adottságai többnyire a könnyed, gyümölcsös boroknak kedvez.

Tolnai Borvidék: Alapkőzet a lösz, erre terülnek agyagbemosódásos barna erdőtalajok, mészlepedékes csernozjomok, vályogtalajok. A borvidék magterülete a Völgység, ahol kisebb a fagyveszély, egyenletes a csapadékeloszlás és ezzel előnyöket élvez.

Nézzük a borokat párban:

Sajnos Bott Frigyes (Muzsla; Szlovákia) egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, így Heimann Családi Birtok 2011-es Kékfrankosát nem volt alkalmunk összekóstolni tervezett párjával, de így is nagy élményt nyújtott rendkívül gyümölcsös illatával, szép savgerinccel, a gyümölcsök mellett megjelenő fás jegyekkel. Érni van még ideje bőven magas alkoholtartalmának és savszerkezetének köszönhetően.

Sebestyén Csaba/ Szekszárd – Tűzkő Birtok, Bátaapáti/ Tolna – Két kiváló Kékfrankos; Sebestyén Csaba Ivánvölgyi Kékfrankosa és a meseszép mórágyi területekről származó Tűzkő Birtok Kékfrankosa. A szekszárdi képviselte a testes, fahordós érlelésű tételt, konyakmeggyes, aszalt szilvás, füstös jegyekkel; míg a tolnai bor egy könnyen iható könnyed, gyümölcsös vonalat.

Mészáros Pál Borház/ Szekszárd – Konyári Pincészet/ Dél-Balaton  - Szekszárdot a 2009-es Bodzási Kékfrankos; Balatont a 2011-es balatonlellei kékfrankos képviselte. A Bodzási tétel maga a fűszerek és gyümölcsök sokasága, vaníliával, fás jegyekkel, bársonyos savérzettel; a magyar tenger bora inkább a fás jegyeket hordozza egy kis kávéval és mentával, van még bőven ideje kerekedni, érni.

Fritz Pincészet/Szekszárd – Pfneiszl Pincészet / Sopron – A szekszárdi tétel tele fűszerrel, gyümölccsel, többrétegű bor magas alkohollal, mely konyakmeggy formájában tárul elénk, a füstös jegyek az 1. töltésű tölgyfahordós érlelést jelzik. Soproni Kékfrankos alias Smoke on the lake 2008 egy biobor, melynek időt kell hagyni illatban, majd az aszalt gyümölcskosár jelenik meg lelki szemeink előtt, 22 hónapot töltött magyar tölgyfahordóban, amit a barnás színárnyalat is tükröz.

Takler Pince/Szekszárd – Sauska/ Villány – Az egyik oldal a fűszerességet, fás jegyeket (Szekszárd); a másik a gyümölcsösséget képviseli magas színvonalon (Villány). Mindkét bor hosszú nyeletű, magas beltartalommal, kerek, komplex, kiváló tételek, remek párosítás!

Vesztergombi Pincészet / Szekszárd – Dr. Pók Tamás Pince /Eger - A szekszárdi bor egy Bikavér-alap, rendkívül sokrétű, hosszú nyeletű, bogyós gyümölcsök és konyakmeggy, étcsokoládé. Minden benne van amit a gyümölcs és a hordó adhatott neki. Pók Tamás kékfrankosa a Nagy-Eged dűlőben termett, száraz, savhangsúlyos bor, mely 20 hónapos érlelést követően szűretlenül került palackba. A palack címkéjén a Havasi cincér látható, mely hűen tükrözi a borász természetkedvelő tulajdonságát.

Bodri Pincészet /Szekszárd – Bock Pince / Villány – Gyönyörű zárótételek, ahol a gyümölcsök; a fahordó; az édes-kedves illat- és ízjegyek a főszereplők… A szekszárdi 2009-es tételben 1-1,5 kg-os tőketerhelés mellett gyümölcsök sokasága uralkodik a fás jegyek mellett, magas beltartalmi értékekkel, szép tanninokkal. A villányi 2011-es bor a Fekete-hegy dűlőből származik, intenzív málnaszörp illattal köszönt, mely 18 hónapot töltött másodtöltésű tölgyfahordóban. Ízében is megjelennek az édes-kedves, fás jegyek, rendkívüli párosítás, szép zárása a programnak.