Az illatos fehérborok a szabadon választott és kóstolt boraimnak elenyésző hányadát teszik ki, bár az utóbbi időben gasztro-vonalon egyre több étel és illatos bor párosításban látok fantáziát, de ez a jövő.
Szóval Frittmann Irsai Olivér, friss, könnyed, citrusos és zöldalmás illatokkal nyit, van benne egy kis grapefruitos kesernyésség is, ami kortyban is folytatódik. A test könnyed, jó savak őrzik a feszességét, nincs benne nagy sztori, nem a mélységekről szól, de betölti a funkcióját: egyetlen pohár öt percnyi felhőtlen boldogságot ad.
Nem gondolkodom, nem próbálom megfejteni, csak élvezem, hogy tiszta, illatos, ropogós és üde. Olykor kevéssel is beérem. Valójában elég gyakran - csak az a kevés legyen jó. Ez pedig egy jó bor. Én ilyennek szeretném látni az alföldi borokat, ha mind legalább ilyen lenne, beköszöntene a Kánaán. De legalább közelítsék meg, azt kérem, tisztaság és elképzelés, technológia és tervezés, ez a belépő szint alapja. Amit ezúttal ez az Irsai túl is lép.
86/100 pont.