A hegyközségi törvény módosítása általános tisztújítást írt elő a hegyközségi köztestületeknek. A törvénymódosítás egységes ötéves választási ciklusokat vezetett be a háromszintű szőlész-borász szakmai önkormányzati rendszer számára. A 28.000 szőlőtermelő és borászati hegyközségi tag az idei év első három hónapjában megtartott hegyközségi közgyűlések keretében választott szőlészeti és borászati küldöttet. A borvidéki településeken gazdálkodók érdekeit képviselő hegyközségi küldöttek a borvidéki feladatokat ellátó hegyközségi tanácsokat alkotják. A tisztújítás második szakaszában a 22 magyar borvidék egy-egy szőlészeti és borászati küldöttet választott május 15-éig.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsát

a borvidékek által delegált 44 küldött (22 szőlészeti és 22 borászati küldött) alkotja. Döntéshozatala a kettő szekció közötti egyezségen alapszik: mindkét szekciónak külön-külön is támogatnia kell az előterjesztéseket. Az alulról építkező három szintű érdekképviseleti rendszer tisztújítási folyamata zárult le 2023. május 30-án a HNT Tisztújító Tanácsülésével, melyen 22 magyar borvidék küldöttje 28.000 tagság nevében hozza meg szakmai döntéseit.

A Tanácsülés elején a törvényi módosítások alapszabályban történő átvezetéséről szóló döntéssel a küldöttek egyúttal megerősítették a szőlész-borász társadalomnak a szakmaköziség iránti elkötelezettségét. 2018-tól önkéntes vállalásként jelenik meg az alapszabályban, hogy a 2012. évi új hegyközségi törvényben garantált szekciónkénti küldöttválasztási szabályokat a tíz tagú irányító testület tagjainak megválasztásakor is alkalmazni kell. Nevezetesen az Elnökséget is öt szőlészeti és öt borászati küldött alkotja. A HNT küldöttjei kiemelt értékként tekintenek a nemzeti tanács szakmaközi szervezeti elismerésére. A döntéselőkészítő Szakmaközi Bizottság tagjai országos tagsággal rendelkező ágazati szakmai szervezetek, melyek e Bizottság keretein belül olyan konszenzusos szakmai álláspontot tudnak javasolni, amely kiegészíti és szélesíti a területi érdekképviseleti döntéshozatallal létrejövő álláspontot. A HNT a szőlész-borász társadalom egységes álláspontját képviselheti a nemzeti és uniós döntéshozók irányába.

„A jelöltállítás során tapasztalható aktív részvétel a Tisztújító Tanácsülésen is megnyilvánult azzal, hogy 21 szőlészeti és 21 borászati küldött élt szavazati jogával. Valamennyi jelölt a kapott szavazatok releváns többségével került megválasztásra. Az elnök és a két alelnök egyhangú megválasztása fokozza szakmai felhatalmazásukat, ezáltal erősíti a HNT szakmai súlyát az agráriumban. A HNT új elnökének és alelnökeinek személye és az elmúlt kettő ciklusban betöltött tisztségük egyúttal garanciát jelentenek a tagok számára a korábban lefektetett szakmai alapelvek ciklusokon átívelő képviseletére. Napjaink gazdasági környezetében ugyanis kiemelt érték a folytonosság.” – jelentette ki Borbély Tamás, a Badacsonyi borvidék küldöttje, a választásért felelős Bizottság elnöke.

Székfoglalójában

Frittmann János a HNT új elnöke mindenekelőtt megköszönte a küldötteknek a részvételt, hiszen szavazatukkal a 22 borvidéken gazdálkodó mintegy 28.000 szőlőtermelő és bortermelő hegyközségi tag képviseletét biztosították a nemzeti tanácsban. „Az egyhangú döntésük komoly bizalmat és egyúttal nagy felelőséget jelent számomra. A HNT elnöki feladatot a magyar szőlőtermelők és borászatok érdekében tett szolgálatnak tekintem. Egyértelmű törekvésem, hogy az ágazati problémák meghatározása és az országos intézkedési javaslatok kialakítása során fokozzam a párbeszédet a hegyközségekkel. Szeretném kialakítani azokat a fórumokat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tagok magukénak érezzék a szakmaközi és állami döntéseket.

Ennek első lépéseként a HNT Elnökségének alakuló ülésén javasolni fogom a 2016-ban az agrártárcával közösen megalkotott Ágazati stratégia egyes elemeinek a felülvizsgálatát. A COVID járvány és a geopolitikai válságok hatására az input árak drasztikus emelkedését sem a szőlő átvételi ára sem a borok beszállítói ára nem követte.” 

A HNT elnöke külön kitért a fogyasztói ízlések hirtelen átalakulására, mely már európai szinten is érezteti piaci hatásait. A kérdéssel foglalkoznia kell a szakmának és körültekintő cselekvési tervet kell kidolgoznia, mert a borászat alapvetően mezőgazdasági jellegű és a szőlő évelő kultúra. A borászatok a technológiai rendszereiket is a borvidéki fajtaszerkezet és a termelési struktúrájuknak valamint borvidéki hagyományaiknak megfelelően fejlesztették.

„A magyar bor minőségének növelése megkérdőjelezhetetlen célja az ágazatnak, de a fenntartható termelés feltételezi azok gazdaságos termelését és a fogyasztói elismertségét. E három paraméter ismeretében tudjuk kizárólag értelmezni az egyes borvidéki eredetvédelmi rendszerek és a borászatok márkáinak piaci értékét.  Személyes tapasztalatom is azt mondatja velem, hogy ezekre a kérdésekre hegyközségi és borvidéki szinten lehet választ adni. A megoldások jelentős része ugyanis bennünk termelőkben lakozik és a helyi vezetők felelőssége a minőség – gazdaságosság – fogyasztói elismertség egyensúlyának megteremtése. Ezeket a folyamatokat országos hatáskörű döntéseivel elősegíteni tudja a szakmaközi szervezet.” – tette hozzá Frittmann János.

A megválasztott elnök hangsúlyozta továbbá, hogy a hegyközségi szervezetekkel való aktív párbeszéd megvalósítása, a kormányzattal meglévő együttműködésünk további elmélyítése, valamint az európai döntéshozó és érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolatok kialakítása napi szintű munkát igényel. Meglátása szerint Elnökség feladata a tagság által felvetett problémák rangsorolása, a javasolt megoldási irányok szakmai meghatározása és az egyes területeken végzett titkársági munka ellenőrzése.

„Az előttünk álló kihívásokra körültekintő megoldási javaslatokat kell kidolgoznunk. Ennek stabil hátterét a hegybírók, a regionális titkárok és a Titkárság szakképzett munkatársai jelentik. A nyugodt és biztonságos munkahely a munkavállalók lojalitásában ölt testet, melynek megteremtése és fenntartása első sorban a HNT főtitkárának a feladata. Ugyanakkor annak jó működése a szakma elvárása is. A főtitkár munkáltatójaként biztosan számíthat a támogatásomra és munkám során számítok a Titkárság munkatársainak szakmai munkájára és érvekkel alátámasztott álláspontjára. A Titkárság munkatársait, a titkárokat és a hegybírókat ágazatunk aktív résztvevőinek tekintem”- osztotta meg gondolatait Frittmann János.

A HNT Tisztújító Tanácsülésén

a tíz tagú Elnökség tagjai közül a HNT elnöke és kettő alelnöke mellett megválasztották a Szőlészeti és Borászati Szekció elnökeit. Külön szavazás keretében döntöttek az Ellenőrző Bizottság, valamint az Etikai, Jelölő- és Szavazatszámláló Bizottság elnökének és két-két tagjának a személyéről.

A HNT új elnöke a Tanácsülés küldöttjei és a leköszönő HNT Elnökség tagjai nevében köszönetet mondott Légli Ottónak, akit 2015-ben és 2018-ban választottak a küldöttek a szervezet élére, így hét és fél éven keresztül töltötte be a HNT elnöki tisztségét. Légli Ottó vezetése alatt stabilizálódott a köztestületi keretek között megszervezett hegybírói egyablakos ügyintézés. Ennek az egyedüli ágazatirányítási modellnek a jogi kereteit erősítette meg a digitalizáció jegyében bevezetett új nemzeti borjogi szabályozás 2020/2021-ben. Nevéhez fűződik az öngondoskodásra alapozott szemléletváltozást hangsúlyozó Ágazati stratégia elfogadása (2016). A COVID járvány alatt saját forrásból megvalósított szakmaközi bormarketing kampányok illetve a korlátozások gazdasági kárainak mérséklését célzó ágazatspecifikus intézkedések és állami támogatási programok megvalósulása.

Elnöksége idején 2 miniszteri rendeletben kiterjesztett (szakmaközi bormarketing, és biológiai alapok), valamint 2 miniszteri rendeleti kiterjesztés alatt álló (szakmaközi érzékszervi borbírálat, szőlőfelvásárlási rendszer) szakmaközi piacszervezést fogadott el a Tanácsülés. 2023-ban második ciklusának lejártakor 2,6 milliárd keretösszegű, a magyar borvidékek eredetvédelmi rendszerét népszerüsítő nyertes VP pályázattal adta át a HNT vezetését. E pályázathoz az önerőt a 2021-ben bevezetett szakmaközi bormarketing járulék jelenti.