Tavaly karácsonykor találtuk ki, hogy legyen borszakkör. Egy olyan hely, ahol azért jövünk össze, hogy borról beszélgessünk, borokat kóstoljunk, megtaláljuk a kedvenceinket, megkönnyítve ezzel a borvásárlást vagy az éttermi rendelést. Olyan legyen a borszakkör, ahova nem a sznobizmus viszi a vendéget, s ahol nem a didaktikus okítás vezérli a szervezőt. Azért nem bíztuk a véletlenre: cabernet sauvignon volt a nyitány. Legyen havonta egy jó hétfő esténk!
Vince napja visszatért a borásznaptárba és a borturisták naptárjában is helyet kér. Most már bizton állíthatjuk, hiszen a villányi és a pécsi borvidéken is, féltucatnyi településen várták a vendégeket. A legnagyobb hangjuk a villányi vincézőknek volt, itt több százan voltak kíváncsiak a majd’ tucatnyi helyen, egész nap zajló programokra. Mi is igyekeztünk minél több helyszínre eljutni.
A kétheti rendszerességet nem könnyen tudjuk abszolválni, most éppen egy hetet hagytunk a regenerálódásra. Nem feltétlen a bor maga, mintsem a társaság okozta hatások kiheverésére pont elég ennyi idő. Meg össze is jött pár bor, ideje volt megbontani őket. Tegnap este kóstoltunk, jegyzeteltünk a pécsi Kalamárisban, ma reggel frissibben megosztjuk a tapasztalatokat.