Ha a tengerpartra és a napsütésre gondolok, akkor az Isztria jut eszembe. Az utóbbi évek nyaralásait, az esküvőm utáni napokat is itt töltöttük. Fenyő alatt délután aludni, naplementét nézni a kempingben, horvát szóra olaszul válaszolni, reggel a halászoktól halat venni, főzni és mellé remek helyi borokat inni. Nyárvégén fügét csenni. Megnyugodni. Ezt jelenti talán néhány mondatban leginkább az Isztria nekem. Ismerős hely, szinte ismerjük is egymást, még ha nem is egy nyelvet beszélünk.
Vannak jeles napok februárban. Ilyenek a fiúk születésnapjai, apai ágon mindenki böjtelő havában született. A hangsúly ebben az esetben az elő szótagra esik, vagyis még nincs böjt. Bár a menü hagyományosan mediterrán, a borokat váltogatom. Idén Isztriára esett a választásom.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Egy bor: Lansai chardonnay 2021
-
Egy bor: Vina Laguna malvazija istarska 2023
-
Beszélgetés Barta Károllyal
