Folytatjuk a sort a keddi kóstolónk vöröseivel, itt bicsaklik meg általában a történet, még így is megkapjuk, hogy nem vagyunk elég kritikusak, meg függetlenek és különben is hogy tetszett ma valakinek egy déli vörös? A Pécsi Borozóban pontot nem kapott olyan bor, amiért bárki fizetett volna. Még ha ez néha sokaknak nem is tetszik. És nekünk tetszenek a déli vörösek, persze nem mindegyik és feltétel nélkül. Az alábbiak mindenesetre tetszettek, többé-kevésbé.

Kis szünet volt megint a keddi kóstolósorban, az őszi borfesztek bekavartak kissé, de szigorúbbra vettük a tempót, akkor hetente kóstolunk ismét, maximum 25 ételt egy alkalommal. Vakon, természetesen, a sort az összeállító kivételével nem ismeri senki, ő meg titoktartásra van kötelezve. A múltkori pakk nem is volt rossz, tizennégy borról érdemesnek tartottuk megemlékezni, előbb a fehérek jönnek, holnap a vörösek.

Ahogy beszeptemberedett, újra megkezdődtek a rendszeres keddi kóstolók is, legalább kéthetente kóstoljuk az újdonságokat. Sok bor érkezik be, részben szerkesztőségünkhöz, de a java a Pannon Borbolthoz és a Kalamárishoz beküldött, mostanság piacosított tétel. A keddi kóstolókon a termelők, termőhelyek ismeretlenek, ahogy a borok árát sem tudjuk, amikor pontot adunk nekik. Most kilenc tétel jutott át a nyolcvanpontos rostán.