Öt perccel a kezdés előtt még egy T-800-as beszivárgó egység identitás-válságával sétáltam, hónom alatt rózsákat rejtő dobozzal, amelyben egy tévedhetetlen shotgun várta a pillanatot, nem is sejtve, hogy ehhez a melóhoz mégsem puskát kellett volna hozni, hiszen akkor már Rácz Lilla 2016-os, messzemenően limitált szériás magnumja a jégen várta, hogy buborékba vonja a kíváncsiságunkat. Francira hálával gondoltam, hogy beszervezett, Lilla manír-mentes lelkülete pedig a legjobb oldószernek bizonyult, amely lényegében a terembe lépés pillanatában a kötetlenség fókuszába helyezte az eseményt, amely így egy baráti hangulatú, két évjáratot párhuzamba állító pezsgőkóstolóvá vált a 19 Bar&Shop-ban.

„A borivás a szerelem legközelebbi rokona" – tartja a mondás és ez karantén idején hatványozottan igaz. Legalábbis rám. Az első napokban, amíg tartott a „rózsaszín köd”, minden új volt és izgalmas, kitárult a horizont: az online filmek, színház, múzeumok, edzés és a könyvek mellett előkerült pár féltve őrzött palack is… Aztán lassacskán megszokjuk, hogy a háttérben duruzsol az interaktív aerobic, miközben melegítőben ülünk a kanapén sörrel a kezünkben és azon filózunk, hogy mit főzzünk holnap. Apropó, főzés. A „szürke hétköznapok” fázisba lépve izgalmas kihívást találtam a bor-étel párosítások játékában. Következzen most egzotikus lencsefőzelékem és egy román pezsgő története…