Az igen bevállalós és tökös dolog, hogy nemzetközi napot szervez valaki, egész pontosan Kézdy Dani a furmintnak. Nem előzményektől mentes a sztori, hiszen ő indította el a Furmint Februárt is, talán épp ezért lett február elseje a Furmint Day. Nem tudom, másutt hogy fogadták (vannak persze, akik fúrják őt és kezdeményezéseit rendesen, de akiben van becsület és erkölcs, tudja, hol a helye), mi Pécsett szerveztünk egy kóstolót. Sokan nem voltunk, de lelkesek és a borok, nos igen, meggyőztek ismét, lehet és érdemes furmintozni.

Volt a pincében egy-két furmint, aztán Gabi is, Zsolt is hozott egyet-egyet, gondoltuk összedobjuk és hipp-hopp összejött 5 palack. Ami már egy szép kis sor, főleg, hogy viszonylag ismeretlenebb, azaz ritkábban kóstolt termelők, vidékek, borok jöttek össze. Tokaj, Somló, Burgenland, Muraköz.

A három furmint SzabóZé készletéből került elő, az első bort a hosszúhetényi CBA kínálatából emelte le, a többi eredetéről meg nem igazán esett szó. A furmintról persze annál több. Miért is kedveljük, miért van benne lehetőség, de miért vagyunk türelmetlenek vele… Ez a három tétel sem változtatott jelentősen a véleményünkön, mindegyik másért, máshogy működött.