Vegyünk két vörösbort. Az egyik legyen toszkán, a másik mondjuk salentói. Az első nem teljesen sangiovese, de legfőképp az. A másik primitivo, de hívhatjuk zinfandelnak vagy tribidragnak is, ha amerikai népszerűségére vagy horvát eredetére szeretnénk utalni. Két olasz vörös a terítéken.

Van egy kedves toszkán borász barátunk, Pier Paolo Lorieri, aki már második esztendeje tagja a Portugieser du Monde zsűrijének. Elhivatottságból jön hozzánk minden évben, mert imádja a helyi fajtákat és minden megmozdulást, ami ezeket helyezi előtérbe. Idén hozott néhány bort is, ideje volt őket elővenni a pincéből.

Olasz napokat tartunk. Kedves barátaink jártak ugyanis ősszel Toszkánában és hoztak némi kóstolnivalót - össze is állt egy kis csapat és a Művész Presszó konyhájában a házigazdáink által rögtönzött remek harapnivalók mellé bontottunk pár bort. Lesz folytatás is, ha már olasz és bor, akkor elővettünk pár máshonnan Pécsre került bort, de az első részben főszerepben a Vernaccia di San Gimignano.