Azért az nem úgy volt, hogy a török jöttére a szerb kétpárevezősök meghúzták Belgrádnál és estére Szentendrén voltak! Volt aki elkanyarodott Szeged felé, mások a Tiszát követve vándoroltak északnak, megint mások nagy lendülettel mentek Szentendréig, de onnan végül visszafordultak és Ráckevén telepedtek le.
Nem először írunk a Planina Borházról ezeken a hasábokon, aki még nem hallott a mohácsi pincészetről, kutakodjon az archívumunkban, megéri ráfordítani pár percet. A többiek lapozhatnak tovább, három borról beszélnék most, röviden csak, a lényegre térve.
Ha visszaemlékszünk, sokunknak a borral való első találkozást a VBK, vagy ha a kólát el is hagytuk, hát az édes vörösbor jelentette. A többség a felmérések szerint meg is marad ennél a kategóriánál, nem véletlenül kapható édes merlot, vagy a legendás édes medina a boltokban. Aki viszont továbblép, annak mintha egy életre bezáródna a visszatérés lehetősége! Vajon tényleg az ördögtől való az édes vörösbor?