Az úgy volt, hogy nem is megyek Etyekre csütörtökön, az autóm szervízbe került, a tervezett utastársam Hévízre tette át a startmezőt, lemondtam már arról, hogy eljutok a Hungarian Wines által szervezett Gettogetherre, azaz az első magyar online borszakírói verseny díjkiosztójára. Be is hűtöttem egy etyeki bort még délelőtt, hogy akkor este azzal vigasztalódom. Aztán mégsem így alakult, kiderült, hogy lesz fuvarom, én Etyeken kóstoltam, a bor a hűtőben maradt. Tegnapig.

Hónapok óta hevernek az asztalomon, no meg a mögötte levő polcon a VieVinumos jegyzetfüzetem, kóstolójegyzeteim, jó vagyok időhúzásban, egy ideig még ráfoghatom, hogy rendszerezem a fejemben, de aztán ez az érv elszáll. Június elején volt pár napom Bécsben, hogy alaposabban ismerkedjek az osztrák borokkal, nincs ez tőlem távol, valamiért közel áll hozzám az osztrák borvilág. Elsősorban zöldveltelini és rajnai rizling, aztán cirfandli és rotgipfler, jöhet még pár helyi érdekesség, mondjuk piros veltelini, gemischter satz és hasonlók, aztán pár vörös is belefér a végére, kékfrankos, zweigelt, esetleg pinot noir. Most csak épp belekezdünk, a részletek több epizódban érkeznek.