Ahogy a tavaszból haladunk a nyárba, az ételek és italok világa iránt legalább mérsékelten érdeklődő polgárok a legkülönbözőbb helyeken találkoznak a szezonhoz kötődő, gyorsan változó divatokkal és trendekkel.

Végül Pécsre is megérkeztek a romkocsmák, mondja kollégánk a Ti-ti-tában, és igazat kell adnunk neki, mert az ingerküszöböt elérő vállalkozások az utóbbi időben szaporodtak csak meg. Persze ki mondhatja meg, hogy mi romkocsma, és mi nem, mikor a fogalom és jelentése mindenhol és mindenkor változik. Ezt nem is határoznánk meg, hanem sokkal inkább két szélső értéket, amikor nekünk már nem romkocsma a romkocsma. Az egyik véglet a putri, a másik pedig az elitizált, a sznob. Előbbi az igénytelenségét takargatja a kategóriával, utóbbi így akar eladni nagyobb szorzóval a tehetősebbnek. Viszont az egykori Stuncorgóval viszont a legjobb történt, ami csak történhetett.

Az se holnap lesz, hogy a Barbakán-torony, Ferencesek utcája, Széchenyi tér, Király utca, Felsővámház utca és Zsolnay-negyed útvonal egy szép, hangulatos és nyugalomban bejárható sétálóutcává változik. De még amikor fel is avathatjuk ezt az akár babakocsival, akár este is biztonságban megtehető távot, lesz-e ember, aki korzózik, és sétálgat rajta (csak úgy)? Részleteiben bejárható persze most is, s a mi személyes kedvenc szakaszunk, a Ferencesek utcája is megtette már az első tétova lépéseket egy méltóbb megítélés felé. Háromhavonta profilt és tulajdonost cserélő étterem, turkáló, giccses kirakat bőven van még, de azért mutatkoznak már jelek az odaillő boltok megtelepedésére. A Walzer Kávéház a viszonylag kitartóbb vendéglátóhelyek között van, és mondjuk az egykori Görög Étteremnél több köze van a pécsi utcaképhez.