Amikor a 10. Furmint Február rendezvényére igyekeztem a Városligetbe, kellemes, ünnepélyes izgatottság lett úrrá rajtam. Ezzel alighanem sokan így lehettek rajtam kívül, egyik ismerősöm például a négyórás nyitáskor már a ruhatárból ezt posztolta közösségi oldalán: „a Mennyország kapujában vagyok”. Valóban mennyei körülmények fogadtak: 110 pincészet több száz furmintja várta a nagyérdeműt.
Ha van elfeledett borvidék és vannak elfeledett történetek, akkor a Fruska Gora a legszomorúbb ezek közül. A szerbek Sremnek, a horvátok Srijemnek, a magyarok Szerémnek nevezik azt a Száva és Duna folyók által közrefogott területet, ami régen, a rómaiak idején a Syrmia nevet viselte. Ez a föld az ígéret földje volt. Az ígéreté, hogy van miért küzdeni, hiszen a gyümölcs beérik, a folyók vizet adnak, az állatoknak van legelő. Ki nem váltotta be ezt az ígéretet?