Az utóbbi időkben többször is kaptam varázsbort, de eddig még nem volt érkezésem megkóstolni őket. Tegnap este megtettem és mindjárt lelövöm a poént: nem volt varázslat. Hogy miért sikeresek mégis? Nos, erről szól a következő poszt.
A múlt hét elég húzós volt, minden estére jutott valami, kóstolás, borsuli, borbemutató, pár hónapja nem is volt ennyire sűrű egyetlen hét, a napi meló és a családi dolgok mellett nem volt egyszerű, de ezen a következőn kipihenni, no meg megírni szándékozom. Már amit érdemes. Az első két napból a már korábban megismerteken és megénekelteken túl három bor érdemelte ki a bemutatást.
A hétvége fárasztó volt és sok palack bort bontottam, bár egyetlen kortyot sem ittam belőlük. Ideiglenes absztinenciámat aztán vasárnap este oldottam egy pohár borral, csak hogy elősegítsem a megvilágosodást. És lőn, a megoldás oly egyértelmű és magától értetődő volt, mint a csavarzár.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Egy bor: Vina Laguna malvazija istarska 2023
-
Beszélgetés Barta Károllyal
