A múltkorjában pár török bort hozott borvilágjáró barátunk, de nem lett volna jó direktben nekiesni hét vörösnek, így felvezető köröket is szerveztünk. Két osztrák fehéret például. Alap fehéreket, nem mentünk tizenöt euró fölé. De így is lett visszataps.
Négy nap, hosszú hétvége, már szerdán befájdult az agy, amikor véletlenül egy hiperben szerettem volna egyetlen apróságot venni. Mindenki őrült mód vásárolt, pedig a boltok pénteken újranyitnak, amúgy sincs valami pocaksüttető strandidő, a Balatonig se muszáj elzarándokolni. Van viszont két borom, amik négy napon át kitartanak, ha persze előbb nem nézünk a palack aljára.
Előbb tanakodtunk kicsit, a Csehországból érkezett pinot blanc vagy rajnai rizling kerüljön be először egy kóstolósorba. Aztán eszembe jutott, hogy van a pince osztrák szegletében két Loimer-rizling, amikre már kíváncsi vagyok. Hozzádobtunk még egy meglepetést a csapatnak és a Kalamáris borkertjében, azaz fröccsöldéjében foglaltunk is egy asztalt.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
