Ha van elfeledett borvidék és vannak elfeledett történetek, akkor a Fruska Gora a legszomorúbb ezek közül. A szerbek Sremnek, a horvátok Srijemnek, a magyarok Szerémnek nevezik azt a Száva és Duna folyók által közrefogott területet, ami régen, a rómaiak idején a Syrmia nevet viselte. Ez a föld az ígéret földje volt. Az ígéreté, hogy van miért küzdeni, hiszen a gyümölcs beérik, a folyók vizet adnak, az állatoknak van legelő. Ki nem váltotta be ezt az ígéretet?
A kékfrankos közép-európaiságát senki nem vitatja, elvileg már tudjuk, innen is származik, itt érzi magát a legjobban és ha jól gondozzák, szép eredményeket ad. Horvátország kontinentális felén is elég elterjedt fajta, de sokáig nem számított igazán minőségi bornak, talán csak néhány termelő kezdett el az utóbbi években komolyabban foglalkozni a frankovkával.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Egy bor: Vina Laguna malvazija istarska 2023
-
Beszélgetés Barta Károllyal
