A Vince-nap hagyományát igyekezett lendületbe hozni a Kalamáris vendéglő és a Radó Vinotéka, amikor a múlt szombatra Vince-napi borkóstolót és borvásárt szerveztek. A rendezvényen nyolc pécsi borvidéki pincészet mintegy harminc 2012-es borát lehetett megízlelni, piacra került tételeket éppúgy, mint még palackozásra váró borokat. Dicséretes koncepció, nem hagytuk ki mi sem. 

A kétheti rendszerességet nem könnyen tudjuk abszolválni, most éppen egy hetet hagytunk a regenerálódásra. Nem feltétlen a bor maga, mintsem a társaság okozta hatások kiheverésére pont elég ennyi idő. Meg össze is jött pár bor, ideje volt megbontani őket. Tegnap este kóstoltunk, jegyzeteltünk a pécsi Kalamárisban, ma reggel frissibben megosztjuk a tapasztalatokat.

Valahogy egyre nehezebben megy az írás. Mármint a borról. Néha úgy érzem, hogy túl sok az inger, túl sok minden felett siklunk el egyszavas mondatokkal, vesszük evidenciának. Néha nagyon jólesik lelassítani, elmélyedni a részletekben. Az élmény mélyebb, tartalmasabb, értékesebb.