Az év első olyan Szabó Zoli-féle tematikus borkóstolójára, ahol egy borvidéket próbálhattunk megérteni, egészen márciusig várni kellett. A Kalamárisban az egriek nagyon szépen teljesítettek, bár nem volt hibáktól mentes a sor.
Az egri fehéreket én személy szerint sokszor izgalmasabbnak tartom, vörösben ritkábban jut nagy élmény, bár ezt kritikusaim szerint a délhez szoktatott száj okozza. Biztos. Ennek ellenére akadt vörös, nem is egy, kedvemre való. Most is, ahogy a múltkori bikavér-kóstolón is. A fehérek után, a második részben a vörösök jönnek. Meg két édes a legvégéről.