Kaptam tavaly egy kis naptárt, egész vicces világnapok is fel vannak tüntetve benne, például, hogy január 20. a pingvintudatosság világnapja. Úgyhogy ma igyekeztem gyakran gondolni a pingvinekre, pingvines mesét olvastunk reggel a kislányommal és egy rajnai rizlinget, afféle északi pingvinfajtát választottam mai bornak is.

Egy vallomással kell kezdenem: a januárt a tartozások eltüntetésére terveztem be. Nagyon sok bor áll egy virtuális sorban, kóstolásra várva. Sokat kaptam ajándékba, sokat küldtek borászok véleményt várva, sokat vettem magam örömére, háromszor sok már bőven kitölti a januárt, feszített tempóban. Elsején egy olyan borral nyitottam a sort, amiről sok jót hallottam, de még nem kóstoltam sosem.

Nem túl gyakran bontunk magnum palackokat, ami hiányosság, viszont nemrég kettővel is összebarátkoztunk. A fehéret egy pekás, azaz sütőharangos sütögetés elején kóstoltuk meg, a maradék az ételt fűszerezte, a vöröset viszont már az étel mellé kortyoltuk el. Egy furmint, egy teran, két horvát magnum.